Bár csak egy-két villámot engedett útjára a tegnap este Bátonyterenye térségében kipattanó zivatar, csodálatos érzésekkel áldott meg ez a tavasz elején, szivárványt is felvonultató kis cella. Sokszor egy ilyen pillanat többet ér bármilyen heves eseménynél, főleg ha az a madárdallal átszőtt tavasz derekán történik.
A reggeli órákban aztán egy újabb szédületes látvánnyal érkező zivatar érkezett hozzánk. A reggeli kávé elfogyasztását követően csipás szemekkel, csattogós műanyag papuccsal a lábamon kullogtam ki a házunk mellet fekvő rét szomszédságába. Ekkor már igencsak látványos mintázatokkal szolgált a reggeli égbolt, csodás rajzolatok mutatkoztak a déli és nyugati horizonton.
A rendszer gyorsvonat sebességével közeledett felénk, három perc elteltével már sokkal komorabb arcát mutatta:
Az érdekes mintázatot rajzoló peremfelhős rendszer nyugati oldalán egy igen erős cella szórta villámait, ez a szépség kép jobb oldalán már ekkor jól látható volt. Ahogy közelebb került hozzám, egyre látványosabb peremfelhőt növesztve süvített át a Cserhát vonulata felett, felejthetetlen élmény volt.
Hétfő délután G4-es besorolású geomágneses vihar vette célba bolygónkat, melynek változó intenzitású hullámai az éjszakai órákban is ostromolták a légkört. Ennek köszönhetően 22 óra után pár perccel újra felragyogott a sarki fény, bár a felhők takarása miatt nem volt teljes látvány.
Ez utóbbi fotón a Perseida meteoralj egyik darabkája is felbukkant, ahol egy rövidke vonalat rajzolva mutatta meg nekünk hosszú útjának utolsó pillanatát.
Látványos, villámokkal tarkított zivatarrendszer érkezett hozzánk az éjszakai órákban. Érkezését erős szél kísérte, látványos peremfelhőt térségünkben már nem tudott produkálni.
Az érkezés:
A villámok cikázása:
Bár az első, számunkra legszebb élményt adó zivatarrendszer igazából már éjfél előtt feltűnt a horizonton, a földöntúli pillanatokat leginkább hétfő hajnalban éltük meg. Ez a folyamatosan világító, stroboszkóp fényét idéző szörnyeteg látható villámokkal ugyan nem kecsegtetett, a látvány és az élmény azonban minden várakozást felülmúlt.
Mivel nem akartuk a szupercellát kísérő elemek támadásának kitenni magunkat, a kelet felé robogó tömb déli oldalára autóztunk. A folyamatos villogások közepette érkező heves zivatarról készült első képen már jól látható volt, hogy igazi csodával lesz dolgunk.
A cella egyre közelebb került. A folyamatos villámtevékenység szinte állandó fénnyel világította meg ezt a szépséget, a hosszan exponált képeken ezért igen elmosódott hatást keltett bámulatos felhőzete. Ettől függetlenül a látvány és élmény tekintetében felejthetetlen perceket éltünk át, de beszéljenek helyette a képek:
A következő diasoron a fejünk fölé kúszó peremfelhő legjobb pillanatait mutatjuk meg, lenyűgöző élmény volt.
A folyamatosan termelődő endorfinok extázist előidéző hatása alatt egy kis „keménykedésre” is volt időnk, megmutattuk a természet erőinek, hogy mi nem futamodunk meg, szeretettel és tisztelettel fogadjuk az Ő teremtményeit. 🙂
Végezetül a szokásos panoráma, amin jól látható a peremfelhő bámulatos struktúrája.
Bár a szupercella hátoldalát csak rövid ideig láthattuk, ettől függetlenül félelmetes felhők rajzolódtak ki a folyamatos villámfényben.
A legnagyobb pusztítást Bátonyterenye településén okozta a vihar, ahol fákat csavart ki, autókat tört össze, tetőket vitt le a hatalmas erejű kifutószél. Nagyobb, 2cm-t meghaladó jégméretről is kaptunk információkat, de erről sajnos képeket nem tudunk mutatni.
A képek forrása: idokep.hu
A következő látványosságra nem kellett túl sokat várni, ugyanis a reggeli órákban egy újabb rendszer érte el térségünket, amely ismét egy nagyon egyedi peremfelhőt épített maga köré. Hamarosan folytatjuk….
