Tavasz, vidámság, zivatar (2008.04.22.)

A tavasz az év legszebb és legszínesebb időszaka. A természet kizöldül, a táj virágokkal díszített ruhába öltözik. Az állatvilág hangja megelevenedik, hangos madárcsicsergés járja be az erdők és mezők minden szegletét. Az égen egyre magasabbra törő gomolyfelhők mutatkoznak melyekből néha záporeső, egy-egy zivatar is kialakul.

Pár évtizeddel ezelőtt a tavaszi hónapok mondhatni egy sablont követtek. Az áprilisra jellemző bolondos időjárás szinte biztosan bekövetkezett, szinte mindenféle csapadékfajtából jutott erre a hónapra.

Emlékszem , hogy gyermekkoromban mennyire vártuk már a tavaszi horgászatot, nagyon sokat hasaltunk a salgótarjáni Tóstrand partján apró sügerekre vadászva. Nem egyszer fordult elő velünk akkoriban, hogy egy pólóban, a húsz fokos levegőben vidáman szaladgáltunk a parton, majd a következő pillanatban már (dörgések kíséretében) hatalmas pelyhekben szakadt a hó. Tíz-húsz perc leforgása alatt valamikor öt-tíz centi vastag hófehér takaró fedte be a tájat, rövid idő múlva újra előbukkant a nap és a horgászat hócsatává alakult át. Ezt a számomra egyik legcsodálatosabb hónapot mindig is a változékonyság jellemezte, hihetetlen változások színterévé változott a légkör. Ez a bolondos április az elmúlt évtizedekben nagyon sokat szelídült, az erőteljes hidegbetörések és a váratlan hózáporok alig jelentkeznek már ebben az időszakban. A időjárás egyre monotonabb, a fák rügyei sokkal hamarabb nyílnak ki az állandóan napos enyhe időjárásban, egy rövid ideig tartó fagyos reggel is hatalmas károkat tesz a gyümölcsösökben, és az erdők-mezők növényvilágában is. A kiszámíthatóság eltűnt, az állat- és növényvilág nem igazán tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez…

Pár nappal a szupercellás kalandunk után egy jóval nyugodtabb helyi zivatar társaságát élvezhettük. A keletkezés valamikor a déli órákban kezdődött, látványos cb fejlődött a Cserhát vonulatai felett.

Ezt követően egyre több gomolyfelhő képződött, sötét felhőalapok alakultak körülöttünk.

A zivatar üllője – mint egy hatalmas lepel – szétterült a magasban, szép formájú mammatus felhők fejlődtek felettünk.

A nap már nem tudott több hőt szolgáltatni az éhes zivatarfelhő melegre éhes gyomrába, szépen lassan leépült, a nap véget ért. A friss esővizet hangos szürcsölés közepette szívta fel a frissen kibújt növényvilág szerencsésebb csoportja, jó napjuk volt…

Egy szupercella árnyékában (2008.04.19.)

„Egy nyíregyházi autószalon melletti őrbódét a benne lévő őrrel együtt kapott fel a hétvégi vihar – számolt be a TV2 híradója. Az őrnek nem esett baja. „

Ha szupercellás zivatarokkal szeretnénk találkozni az év folyamán szinte biztos, hogy nem a tavaszi hónapokat javasolná nekünk egy tapasztalt meteorológus. A szupercellás zivatarok leginkább a nyári hónapokban fordulnak elő, bár a klímaváltozásnak köszönhetően megjelenésük már egyre szélsőségesebb skálán figyelhető meg.

Ezen a tavaszi napon is igazán rendkívüli eseménynek számított a heves zivatarok megjelenése. Az ESTOFEX előrejelzése is szívdobogtató volt, kíváncsian vártuk mi valósul majd meg a szélsőséges előrejelzésekből.

A délelőtt folyamán egy nagy kiterjedésű csapadékrendszer haladt át az országon amely többfelé okozott jelentős mennyiségű esőt. A csapadék elvonultát követően a nap kisütött és a nagyon fülledt levegőben 21 fokra emelkedett a hőmérséklet.

Ez az időjárási helyzet igen nagy reményeket tápált a folytatást követően, nagy izgalommal vártuk a következő órákat. Valamikor a kora délutáni órákban a nyugati országrészben zivatartevékenység kezdődött. Ezen cellák ébredését a pásztói lakásunkban lévő asztali számítógép aktuális radarképén kísértük figyelemmel, mivel ekkor még nem állt rendelkezésünkre okostelefon vagy mobilinternet. Amikor az egyik zivatarcella a Dunakanyar térségébe ért autóba pattantunk, és egy Jobbágyi térségébe található földútra hajtottunk. Nyugati irányból egyre több felhő érkezett térségünkbe, a távolban egy huncut felhőalap bukkant elő. Ahogy közeledett hozzánk egyre biztosabban láttuk, hogy egy forgó mozgást végző mezociklon érkezik a „B” vágányon, mi erre vagány üzemmódba váltottunk! 🙂

Bekerítettük a fenevadat! 🙂

Ettől a pillanattól fogva gyorsan peregtek az események. Autóba ültünk és próbáltunk közelebb férkőzni az érkező szupercellához. Hatalmas izgalmak közepette olyan közel kerültünk hozzá, hogy szó szerint a hátoldali feláramlás alatt találtuk magunkat. Kiszálltunk az autóból és földöntúli pillanatok következtek. A fejünk felett szűnni nem akaró morajlás volt hallható, a kisülések ott folyamatosan történtek felhővillámok formájában. A kamerát és fényképezőgépet állványra helyeztük, és próbáltunk mindent rögzíteni ami körülöttünk zajlott. Eközben mindketten valami furcsa érzést vettünk észre testünkön…a levegő olyan mértékben töltött volt elektromosággal, hogy szó szerint állt a szőr a karunkon. 🙂 Leírhatatlan volt az az egész pillanat, ahogy a folyamatos morgás közepette valahogy mégis félelmetes csend uralkodott, szél szinte nem is fújt, a felhők pedig valami őrületes forgást produkáltak felettünk.

Szépen kirajzolódott a farokfelhő, méregzöld színek díszítettek mindenfelé..

Rengeteg képet és videót is készítettünk ezekben a percekben, a legjobbakat láthatjátok a következő válogatásban:

A cella feláramlása szépen lassan a nyugati oldalra helyeződött át, hatalmas csapadék és jégsáv jelent meg a távolban.

Édes kábulatunkból halk koppanások ráztak vissza a valóságba, mivel a fejünk felett örvénylő felhők méregzöld tekervényeiből jégdarabok kezdtek potyogni ránk. Autóba pattantunk és megtisztelve ezt a csodálatos vihart egy picikét odébb autóztunk, nem akartuk sem az autót sem magunkat kitenni a nagyobb jégdarabok támadásának. Nem telt el sok idő és a cella átvonult Pásztó városán, ahol változó mennyiségű és méretű jeget hagyott maga után.

A legnagyobb jégdarabok a 3 centimétert is elérték.

A cella elvonult, a keleti országrészben további heves zivatarok alakultak ki. Eszméletlen élmény volt ez így áprilisban, nem gondoltuk volna, hogy már tavasszal találkozhatunk egy ilyen zivatarral. Ezen a napon egyébként videóanyagot is készítettünk amelyből egy kisebb filmet is összevágtunk:

Így festett a cella az aktuális radarképen:

Napijelentés

Időjárásunk ezen a napon:

Szombaton a gyakran erősen megnövekvő felhőzet mellett, északon csak 1-3, délen 5-7 órát sütött a nap. Többször és többfelé volt eső, zápor, zivatar, helyenként jégeső is előfordult. Zivatarfelhők környezetében a szél viharossá fokozódott. A hőmérséklet csúcsértéke általában 17 és 22 fok között alakult, északkeleten hűvösebb volt, ott csak 13, 16 fokot mértek. Éjszaka a zivatarok mindenütt megszűntek és hajnalra többnyire 2 és 8 fok közé hűlt le a levegő. A ma reggelig lehullott csapadék mennyisége az ország nagy részén csapadéknyom és 8 mm között változott, északon, északkeleten 11-17 mm hullott. Délelőtt országszerte sütött a nap. A hőmérséklet 11 órára 13 és 20 fok közé emelkedett.

A tavasz első csilingelése

Egy viharvadász már alig várja a tavasz érkezését, az első mennydörgés csilingelő zümmögését. Nem csoda hát, hogy nagy boldogsággal töltött el minket a reggeli előrejelzés, miszerint a délutáni órákban akár zivatar is kialakulhat térségünkben.

Nagy szerencsénkre valamikor 16 óra után sötét gomolyalapok jelezték, valóban van esély arra, hogy zivatar alakuljon ki térségünkben. Autóba ültünk, majd a Cserhátra jó kilátással bíró földút peremén leheveredtünk, élveztük a sötét felhőlapok örvénylésének látványát.

Valami készül..

Rövid idő elteltével a csapadékot elengedte és néhány kisülés kíséretében gyenge zivatartevékenység kezdődött.

A legaktívabb pillanatok

Ezt követően több irányban is záporok pattantak ki, jó érzés volt átélni az első igazi zivataros napot.