Május hónapunk egy igen száraz, az átlagosnál közel egy fokkal melegebb időszakot produkált.
A hónap második felében nagyon meleg hőmérsékleteket mértünk, csak néhány hőzivatar hozott kevéske csapadékot térségünkbe. Ezeket az eseményeket nem igazán szeretnénk több bejegyzésre szétmarcangolni mivel túlzottan látványos pillanatokat nem tartogattak számunkra.
Eleinte nyugaton szórványosan esett az eső, záporeső, majd kora délutántól először az ország középső részén, majd keletebbre is zivatarok alakultak ki, néhol jégeső is előfordult. Zivatarok környezetében viharos széllökések voltak. A hőmérséklet csúcsértéke általában 23 és 31 fok között változott, de az Alpokalján csak 21, 22 fokot mértek. Az éjszakai órákban fokozatosan megszűntek a záporok, zivatarok, országszerte csökkent a felhőzet.
A délutáni órákban egy konvektív rendszer sodródott a Cserhát keleti vonulatai felé . Az érkező zivatarok ekkor még viszonylag „egyszerű” struktúrával rendelkeztek, heves eseményekre utaló felhőket nem igazán láttunk az érkezés pillanatában. Pár perc leforgását követően aztán erőteljesen megváltozott az égkép. Egyre sötétebb alapok keletkeztek, a villámtevékenység szinte folyamatossá vált. Záporesők indultak útjukra, a felhőalapok egyre lejjebb kúsztak, zöldes színben kezdett úszni minden.
A táj percről-percre egyre durvább arcát mutatta. A felhők örvénylő mozgásba kezdtek és mérgzöld ruhába öltöztek. Erőteljes fényvillanások közepette vastag lecsapóvillámok cikáztak mindenfelé melyekhez ágyúlövés szerű robaj csatlakozott. Ettől függetlenül idegesítően nagy volt a csend, félelmetes pillanatok következtek.
Mivel a rendszer a fejünk fölé araszolt autóba ültünk, és pár kilométerre tőle folytattuk túránkat. Ekkor már erőteljes csapadékhullás volt megfigyelhető tőlünk pár kilométerre, a szél is egyre erősödött.
A következő pillanatban brutális szél támadt, mi pedig egy csukafejessel az autóba pattantunk. Ekkor készült a következő felvétel, extázis közeli állapotban vártuk a folytatást… 🙂
A hátunk mögött kirajzolódott a kiépült rendszer méregzöld felhőzete, ez is hátborzongató látvány volt.
A kifutószél erősödését követően felhőszakadás kezdődődött. Az autót folyamatosan ostromolták az erőteljes lökések, élveztük a vihar változatos hangjait. Emlékezetes nap volt ez, várjuk a hasonló folytatást!
Szerdán a napos délelőtt után egyre többfelé erősen megnövekedett a gomolyfelhőzet, eleinte a Dunántúli- és az Északi-középhegység, később a főváros térségében, illetve a Dunántúl és az Alföld déli felén alakult ki zápor, zivatar, helyenként jégeső is előfordult. A hőmérséklet csúcsértéke 21 és 27 fok között változott. Éjszaka megszűnt a csapadék, és már többnyire kevés volt a felhő. Hajnalra 5 és 13 fok közé hűlt le a levegő. A ma reggelig lehullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 13 mm között alakult. Délelőtt országszerte napos idő volt. A hőmérséklet 11 órára 19 és 24 fok közé emelkedett.
A kora délutáni órákban egyre több, magasra törő gomolyfelhő jelent meg az égbolton.
Ezt követően egyre több csapadéksáv jelent meg a távolban, záporok-zivatarok pattantak ki az Északi-középhegység térségében.
A késő délutáni órákra a lassan mozgó cellák kipukkantak, néhol bukkant már csak fel egy-egy távoli üllő, árvaüllő.
A mögöttünk álló hétvégén egy hidegfront érte el térségünket amit egy Északkelet-Európa fölött örvénylő ciklonnak köszönhettünk. Ennek hatására hétfőn gyakran volt erősen felhős az ég, és sokfelé alakult ki eső, zápor, zivatar, helyenként jégeső is előfordult. Egy-egy zivatart viharos széllökések kísértek. A hőmérséklet csúcsértéke 16 és 22 fok között változott.
Ezen a kissé hűvös májusi napon a Pécskő szikla tetején töltöttük el a délutánt, innen követtük figyelemmel a térségben kialakuló zivatarok változatos formáit. Csak ültünk a magasban, élveztük a madarak harsány énekét, élveztük a tavaszi szellő finom csiklandozását. A távolban kialakuló zivatarok felől halk morajlások hallatszottak, ettől többet nem is kívánhattunk magunknak.
Valami földöntúli érzés egy kórusban hallani a természet hangjait. Az állatvilág, és a légkörben keletkező hangok egyvelegéből születik meg a világ legmegnyugtatóbb zenéje, sosem lehet megunni ezt a mindig változó dallamot. A csodálatos koncert mellé lenyűgöző látvány is tárul, minden pillanatát élvezzük az ilyen napoknak.
Elérkezett a május, az év legzöldebb hónapja. Ebben az időszakban csodaszép ruhába öltözik a táj, virágba borulnak a gyümölcsfák, fantasztikus illat telíti meg az oxigénben dús levegőt. Az egyre melegedő levegőben gomolyfelhők jelennek meg a mélykék égbolton melyeket záporeső, néhol egy-egy zivatar is követ.
A naplementét megelőzően néha huncut szivárvány testvérek is díszítik az égboltot, szívmelengető látvány ahogyan a zöld táj felett a magasba emelkednek.
Ettől a hónaptól kezdve végre emelkedik a konvektív események száma, a zivatarok egyre nagyobb mennyiségben tarkítják majd hétköznapjainkat…elérkezett a mi időnk! 🙂
