Norbi összes bejegyzése

A természet éléstára sorozat – Szegfűgomba

Május elsejét írunk. A mögöttünk álló hónapokban viszonylag sok csapadék hullott az Északi-középhegység térségében, ami a buja zöld növényzeten is nagyon jó észrevehető. A tavalyi száraz évet követően végre rengeteg mag kelt életre, bámulatos színekbe öltözött a természet. Egyre több virág nyitja ki szirmait, melyeken beporzó rovarok tömege keresi a számára megfelelő táplálékot. Azzal a tervvel a fejemben indultam neki a barangolásnak, hogy a tavasszal előbújó gombák ( kucsmagomba, májusi pereszke, szegfűgomba ) valamelyikéből készítem el ebédemet. Sajnos nagyobb testű fajokra nem sikerült lelnem, pedig igen változatos, bár számomra ismeretlen területeken próbálkoztam felkutatásukkal. Az erdőben ért kudarcot követően füves területek felé vettem az irányt, ahol hatalmas szerencsémre szegfűgombák garmadája bújt meg a közel egy méteres fűben. A gomba ízesítéséhez vadsnidlinget is sikerült gyűjtenem, de nagy szerencsémre a sütésre kiválasztott területen friss kakukkfűre is bukkantam. A gombát és hagymát egy kanál disznózsíron sütöttem ropogósra, melyet sóval, borssal, és pirospaprikával ízesítettem. Egy igen egyszerű, de annál finomabb ételt sikerült készítenem, köszönöm szépen ezt a bámulatos ajándékot az Anyatermészetnek!

A természet éléstára sorozatunk legújabb része – Főzelék a tavaszi vadonból

A tavasz közepén már nem csak a völgyek napsütötte zugaiban ágaskodik a sok üde zöld táplálék növény. A turbolya, madársaláta, árvacsalán, gyermekláncfű és pásztortáska, már a hegyvidéki területek ötszáz méter feletti magasságában is kizöldültek, hatalmas mennyiségű friss táplálék áll rendelkezésre mindenfelé. A kopár, sziklás területeken szebbnél szebb virágok teszik egyre színesebbé a tájat, melyeket hangosan döngicsélő rovarok egész serege keres fel. Egy viszonylag kicsi területre korlátozódva , tarka virágokból álló apró nőszirom csapatra bukkantam, hatalmas örömömre. Az ibolya, tavaszi hérics, salátaboglárka, tüdőfű és egyéb ilyenkor megszokott szépségek mellett fekete kökörcsinnel is találkoztam. Az ebédemet a szokásos tavaszi finomságokból készítettem el: egy kevés turbolya, zsenge gyermekláncfű és pásztortáska levelek, virágos árvacsalán és a nagy csalán friss levelei. Az étel ízvilágát a frissen szedett vadfokhagyma adta, melyet egy darab szalonnán pirítottam meg. A főzelék sűrítéshez két kisebb szem burgonyát használtam, mivel a magasabb területeken nem számoltam a csicsóka lehetőségével. A végeredmény valami egészen rendkívüli volt, javaslom mindenkinek, hogy mindenképp készítse el ezt a mennyei eledelt, már nem sok idő van rá…

Jeges záporok, zivatarok (2023.04.15.)

Záporok, gyenge villámtevékenységgel járó zivatarok tarkították a mögöttünk álló hétvége időjárását. A szombati nap folyamán több hullámban érkezett hozzánk csapadék, az egyik legszebb góc 12 óra magasságában haladt el pásztói otthonunk közelében. Egy tőlünk pár száz méterre fekvő kis dombocska tetejéről figyeltük a cella erősödését, látványos pillanatokkal szolgált. A zápor igen gyorsan változtatta arculatát, kettő perc leforgása alatt bámulatos változáson ment keresztül:

12:15 perc
12:15
12:17

A legjobb pillanatokat megörökítő fotókból panoráma képeket is készítettem, érdemes egy pillantást vetni rájuk is. Bár villámtevékenység nem követte a záport, mégis ezek a fotók azt bizonyítják, hogy nem csak a heves események idején érdemes felnézni az égre, a természet egy egyszerű záporesőből is képes csodás pillanatokat építeni.

A fejlődés, és érkezés panoráma fotókon:

Áprilisi jégvihar (2023.04.02.)

Az elmúlt hétvégén egy „véletlen” kirándulásra indultunk barátaimmal a Salgótarján felett magasba emelkedő, Pécs-kő szikla tetejére. Az előrejelzések záporokkal illetve zivatarokkal tarkított délutánt vetítettek előre, így nagy izgalommal vártuk mi sül majd ki ebből a dologból.

Valamikor 11 óra magasságában már a szikla tetején élveztük a napsütésből áradó kellemes meleget, ekkor még csak távolban útnak induló gyenge záporok, és látványos, hirtelen eljegesedő gomolyfelhők díszítették a mélykék égboltot. Türelmesen vártunk, és élveztük a pazar kilátást…

Az első látványosabb, hozzánk közelebb ólálkodó zápor valamikor fél kettő magasságában alakult ki a Medves-fennsík felett, majd ezt követően egyre inkább felgyorsultak az események.

Tőlünk északara ugyanis – valószínűleg egy összeáramlás mentén – korom fekete felhőalapok épültek, a távolban egyre több lecsapóvillám mutogatta magát.

Az folyamatosan erősödő cella egyre durvább felhőalapokat épített, és percről-percre közelebb került hozzánk. A villámtevékenység erősödött, lecsapóvillámok tömkelege járta bámulatos táncát pár kilométerre tőlünk. A sötét felhőalapok alatt erőteljes csapadáksávok jelezték, már csak kevés időnk maradt.

Salgótarján városát hamarosan erőteljes csapadékfüggöny temette maga alá, bámulatos percek következtek.

A villámok már igen közel csapkodtak, indulnunk kellett. Gyors léptekkel kúsztunk lefelé a szikla tetejéről, de nem bírtuk ki, hogy pár képet még ne készítsünk a kifakadó félben lévő fenevadról. Az utolsó képek, a nagy durranás előtt készültek:

Autónkhoz az utolsó pillanatban értünk. Hatalmas felhőszakadás kezdődött, melyhez apró szemű jég is párosult. Minél lejjebb/közelebb kerültünk a városhoz, annál több jég borította a környéket.

A salgótarjáni aluljáróban hatalmas mennyiségű víz gyűlt össze, ritka látvány ez április első napjaiban.

A salgótarjáni helyünkön 17 mm csapadék gyűlt össze a mérőben, de nem kizárt, hogy lokálisan ettől több is eshetett.