Úgy gondolom sokáig nem fogjuk elfelejteni ezt az éjszakát. Nem csak azért, mert futószalagon érkeztek hozzánk a brutális kísérőjelenségeket produkáló cellák, hanem azért is, mert egy perc pihenésre sem volt időnk. Zombi állapotban fotóztunk végig több mint négy óra hosszát, miközben viharos kifutószelek, és közeli lecsapóvillámok sorozata akart minket a meleg ágyikóba kényszeríteni…nem sikerült nekik. 🙂
Mivel borítékolható volt, hogy az éjszaka folyamán erőteljes zivatartevékenység veszi kezdetét, a radarra tapadva figyeltük az alakuló cellákat.
Laci barátom már a Salgótarjántól nyugatra elvonuló, felvezető zivatar villámaiból is elcsípett pár gyönyörűséget, miközben én próbáltam leküzdeni a testemen úrrá levő fáradtságot, és a fotós cuccaim után kutattam (nem volt egyszerű).
Az első és egyben legerősebb zivatar 1:30 körül érte el Pásztó térségét délnyugati irányból, amelyet két másik is követett.
Hajnali fél kettő környékén látványos peremfelhő jelent meg a délnyugati horizonton.
Barátunk eszeveszett sebességgel száguldott felénk, miközben folyamatos villámtevékenység világította be az egyre látványosabb peremfelhőzetét.
A következő pár perc történéseit a következő galéria foglalja össze, izgalmas időszak volt az egyszer biztos.
Mivel a házunktól kb. 500m-re egy kisebb domb tetején tartózkodtam, a hirtelen támadt kifutószél futásra kényszerített. Ekkor a peremfelhő már karnyújtásnyira volt csak tőlem, egyre félelmetesebb pillanat következett.
Gyors léptekkel szaladtam a fedezéket nyújtó filagóriába, amely házunk mellett található. Hatalmas szél támadt, brutális percek következtek. Folyamatos lecsapóvillámok, tomboló szél és felhőszakadás kavalkádjában húzódtam egyre beljebb az eső elől, félelmetes volt.
A radaron egy erőteljes szörnyeteg rajzolódott ki, ami pont a fejünk fölé érve került ereje teljébe.
Amint csendesedni kezdett, a hátoldalát díszítő villámokból próbáltam elkapni párat, mivel az érkezését kísérők szinte mindegyike rejtve maradt. Ekkor vettem észre, hogy a következő cella is ideért, a zivatarok össztüzében próbáltam villámokat lencse végre kapni.
Volt itt minden… erőteljes, a közelben lecsapó villámok,
az üllőkben látványosan végigfutó felhővillámok garmadája.
Valami csodálatos égi parádé szemtanúja lehettem, nem győztem betelni a látvánnyal.
A Pásztó felett átvonuló fenevad Salgótarján felé vette az irányt, ahol Laci barátom tárt karokkal várt rá. A korlátozott kilátás ellenére látványos kisüléseket sikerült megörökítenie, pedig a viharos szélben erőteljesen az állványba kellett kapaszkodnia.
A számtalan csodát felvonultató percek közepette észre sem vettem, hogy világosodni kezdett. Tőlünk délre azonban egy új cella volt születőben, melynek csapadéksávját már könnyebb volt megörökíteni az egyre több fénynek köszönhetően.
Az igazi csemege csak ez után kezdődött. Az érkező zivatar brutális támadást indított a föld felé, félelmetes lecsapó villámok hagyták el masszív felhőzetét.
Az egyik pillanatban vakító fény égette ki a retinámat, hatalmas reccsenés közepette ugrottam a mellettem lévő filagória fedezékébe. ( nem mintha bármit is jelentett volna ez az egész.. 🙂 ) A fényképező masinka látóterébe sajnos nem volt benne teljes egészében a közelben lecsapó villám, de a sejtelmes mellékágból jól érzékelhető, hogy igencsak közel csókolta meg a Szent Anyaföldet.
Az eső hirtelen, erőteljes intenzitással érkezett. A villámok minden irányból hallatták sistergő morajukat, testem minden zegzugában libabőrös lettem. Amikor tovább állt, egy utolsó villámot még sikerült elcsípnem a hátoldalból.
Bár délen egy újabb cella építette fel magát,
már nem volt idő rá, indulnom kellet. Kevesebb mint egy órám volt elkészülni mivel indultunk a Magas-Tátrába, várt minket a hegy szelleme, a pozitív energiák simogatása. Fáradtan, de megannyi élménnyel mögöttem kullogtam be a meleg szobába, sosem felejtem el ezt az éjszakát!
A fotózás közepette végig a kezemben szorongattam a videó kamerát is, amelyet a napokban volt lehetőségem végignézni. Annyira tetszett némelyik felvétel, hogy úgy döntöttem, egy rövidfilmet fogok készíteni belőle. Szóval legyetek türelemmel, hamarosan elkészül majd az is…csak győzzétek kivárni! 🙂
A lehullott csapadék mennyisége megdöbbentő volt, hajnali 2, és reggel 6 óra között 70 mm eső hullott Pásztón, és szintén 70 mm Salgótarjánban, mindösszesen 4 óra leforgása alatt.
Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzést, csodákkal teli szép napokat kívánunk mindenkinek!
Norbi és Laci
