Csupán kettő nap telet el a látványos hózáporokat okozó hidegbetörés óta. Az időjárás most már az igazi téli oldalát mutatta meg nekünk, vastag hótakaró (15 cm) hullott a Mátra térségében.
A november hónap átlaghőmérséklete eddig jóval az átlag felett alakult, a havi csapadékmennyiségben is hatalmas hiány jelentkezik. Nagyon kellett hát ez a csapadék, csodálatos hótakaró fedte be az ősz végi tájat.
A kökény idén is sokáig kitartott, az enyhe időjárás miatt még hatalmas tömegben volt megtalálható a bokrokon.
Imádjuk a hózáporokat! Ezen csapadéktömbök megjelenése igen színes palettán mozog. A legszebb amikor a mélykék ég tengerében születnek látványos gomolyfelhők képében, az aktív szakaszban néha el sem tudjuk különíteni a csapadéksávot a nagyon alacsony felhőzettől. A zivatarokhoz hasonlóan látványos üllőt is emelhetnek a magasba, valamikor azonban vertikális kiterjedésük igen minimális, nagyon hamar eljegesednek.
Szombaton a többször erősen megnövekvő felhőzet mellett 3-6 órán át sütött a nap. Keleten, északkeleten elszórtan, másutt több helyen alakult ki hózápor, hódarazápor. Többfelé fújt erős, helyenként viharos északnyugati, nyugati szél. A hőmérséklet csúcsértéke 2 és 5 fok között változott.
Már a délelőtti órákban igen csodálatos látvány tárult elénk. A Tátra felett magasba törő, nyarat idéző üllők világítottak a kék égbolton.
A Cserhát térségében bámulatos gomolyfelhők alakultak, öröm volt nézni a folyamatos keletkezés eredményét. Fantasztikusan éreztük magunkat, próbáltunk minél több pillanatot megörökíteni.
Az első hózáport Mátraterenye településén csíptük nyakon. Érkezését szokás szerint erőteljes, jéghideg kifutószél jelezte. A távolban elterülő erdő egyre nagyobb homályba borult, a hópelyhek nagy sebességgel érkeztek hozzánk.
A hózápor nagy sebeséggel robogott tovább délkeleti irányba, így az előttünk lévő látómező gyorsan kitisztult. Ez a csapadékmentes időszak azonban nem tartott sokáig, futószalagon érkezett hozzánk a következő páciens. Alig pár perc elteltével újabb hóömlés kezdődött, hatalmas pelyhek kíséretében érkezett hozzánk a következő hózápor. Laci barátom átfagyott testén nagyon jó látható volt a hópelyhek mérete, kitartóan filmezett a szél és hó igen csípős ostroma ellenére… 🙂
A hózápor távozását követően autóba ültünk, hogy a csonttá dermedt végtagjainkat kiolvasszuk a járó motor adta kellemes melegben. Amint újra akcióra kész állapotba kerültünk, Bátonyterenye felé vettük az irányt. Útközben egy hódarazápor jóval barátságosabb társaságát is élveztük, mesés élmény volt a fűben pattogó hungarocell érdekes játéka.
Az egyik dombtetőről készítettük a következő fotót melyen jól látható a térségben kialakult hózáporok eljegesedett felhőzete.
Salgótarján külterületéről aztán újabb bámulatos látvány tárult elénk. Itt már nem zavart be a kilátásba egyetlen közeli hózápor sem így a távolabbi cellákra igen jó kilátás nyílt.
Az est beköszöntével egyre kevesebb energia volt már a légkörben, a délelőtti, Tátra felett kialakult hózáporokhoz hasonló felhők tűntek fel a távolban.
Nagyon szerettük ezt a napot hiszen látványban igen változatos pillanatokat produkáltak a gyorsan robogó hózáporok.
Van azonban egy igen negatív észrevételünk is amit mindenképp szeretnénk megemlíteni a hózáporokkal kapcsolatban. Évről évre sajnos egyre kevesebb a sarkvidéki eredetű levegőhöz köthető hidegbetörések száma, ennek következményeként évről évre csökkenő tendenciát mutat az erőteljesebb hózáporok esetleg hózivatarok megjelenése a Kárpát-medencében. Nem tudjuk, hogy ez a tendencia milyen irányba változik majd a következő években, minden esetre aggasztóan csökken az őszi és téli konvektív csapadékot produkáló események száma. Nagyon bizakodunk abban, hogy a globális klímaváltozást sikerül majd féken tartani és a következő évtizedben nem szabadul ránk egy erőteljesen megváltozott időjárás, ahol ezek a hózáporok már csak mutatóban bukkannak fel térségünkbe.
A naplementék sokszínűsége és varázsa különleges, akárcsak a zivataroknál nincs két egyforma belőle. Minden pillanat egyedi, ami az éppen aktuális a hangulatunkra is szélsőséges hatással lehet. Egy nyaralás alkalmával a Balaton partján ülve igen kellemes élményt tud nyújtani, de egy őszi napon akár negatív gondolatok ébresztője is lehet a lenyugvó nap vöröslő korongja.
Egy azonban biztos… a felhővel tarkított égen szinte biztos, hogy hamarosan egészen egyedi pillanat szemtanúi leszünk, érdemes ezért egy pillantást vetni az égre mielőtt a nap korongja eltűnik a horizonton.
Nem egy szokványos október végi napot tudhatunk magunk mögött. Ebben a hónapban (főleg az utolsó napokban) már igen ritkaságszámba megy a zivatarok megjelenése, most azonban a szokatlanul enyhe (20 fok feletti) hőmérsékletnek is köszönhetően nyárias időjárás alakult ki az ország középső, és nyugati részében. A legmelegebb településeken 25 fok feletti, nyári napnak megfelelő maximumokat is mért az Országos Meteorológiai Szolgálat, ezek az értékek magasan az átlag felett tetőztek.
Már a kora délutáni órákban látni lehetett, hogy nem egy megszokott őszi nap jelei láthatók ez égbolton, izgatottan vártuk a folytatást.
A folyamatosan növekvő gomolyfelhőkből egyre több zivatar jelent meg a horizonton, ágyúlövéshez hasonló mély robbanások jelezték az aktív cellák jelenlétét.
Az egyik cella még peremfelhő építésére is időt szakított, nem semmi látvány volt ez ebben az időszakban.
A viszonylag lassan mozgó zivatarokat felhőszakadás és jég is kísérte, nyári pillanatokat meghazudtoló pillanatokat élhettünk át.
A naplementét megelőzően aztán újabb csodás képet festett fölénk a mellettünk elhaladó cella, apró aranysárga mammatus felhők jelentek meg a zivatar üllőjében.
Fenomenális érzés volt ez így október legvégén, hatalmas energiával töltött el minket a mai zivatarok és azok kísérőjelenségeinek látványa! Csak így tovább! Nagyon reméljük, hogy a tél is hamarosan tiszteletét teszi a hegyvidéki területeken, hó és hózáporok is tarkítják majd az ősz hátralévő napjait..
Az őszi hónapok érkezésével egyre inkább csökken a záporos, zivataros napok száma. Az időjárás jóval egyhangúbbá válik, egyre gyakrabban alakul ki rétegfelhő vagy tartósabb hidegpárna. Ezért is nagyon örülünk az ehhez hasonló napoknak, ilyenkor végre feledésbe merül a szürke egyhangúság, picit visszaemlékezünk a mögöttünk álló nyár konvektív eseményeire.
Ezen az októberi napon egyébként a 20 fok körüli enyhe hőmérséklet is segítette a vertikális kiterjedésű felhők fejlődését. A délutáni órákban nyarat idéző gomolyfelhők törtek a magasba, jó volt látni ezeket a hófehér építményeket.
Túl sok csapadékot nem produkáltak ezek a cumulus mediocris felhők, bár volt olyan rámenősebb próbálkozó akinek sikerült gyenge záport is kisajtolni magából.
Egyik pillanatban igen különleges égképre lettünk figyelmesek. Egy cumulus felhő látképe olyan hatást keltett, mintha bizonyos magasságot elérve szétterülne, hasonlóan egy nyári zivatarfelhő üllőjéhez. A szétterülő felhő alján (hasonlóan egy heves zivatar esetében) mintha mammatus kezdemények rajzolódtak volna, érdekes látvány volt!
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.