Egy nyári éjszakában kipattanó helyi zivatar fényjátéka az egyik legcsodálatosabb élmény számunkra. Az ilyen cellák kialakulását igen enyhe, tücsökciripeléssel átszőtt esték előzik meg. A viharvadászatok izgalma ilyenkor nem csigázza lelkünket, helyette valami egészen más történik legbelül…
Már a délutáni, késő délutáni órákban találkozik csapatunk és lenyűgözve figyeljük a magasba törő gomolyfelhőket.
Sokszor már ezekben az órákban is zivatarok alakulnak ki, hatalmas hadigépezetek épülnek a távolban.
A mai nap azért valamiben különbözhet majd többitől…a konvekció éjszakai is kitarthat ezért egy magasabb pontra autózunk, majd komótosan leheveredünk az körülöttünk viruló üde zöld fűfélékből készült illatos szőnyegre . Előkerül egy fimon szendvics, beszélgetünk az időjárásról miközben izgatottak várjuk, hogy a hegyek felett kialakult ártatlan gomolyfelhők valamelyike meggondolja magát és hirtelen a magasba törjön.
Még be sem sötétedett teljesen és az egyik pillanatban halk morajlás keveredett a hangos rovardal sűrűjébe. Az egyik Mátra felett magasba igyekvő gomolyfelhő végre hatalmasra hízott, záport adó zivatarrá fejlődött. Szépen komótosan, a fűben üldögélve elindítottuk az exponálást, készültek a villámfotók is.
Az ezt követő percekben lecsapóvillámok járták fergeteges táncukat, a monoton feketeséget néha nappali világosság kísérte.
Egy fél óra múlva már hatalmas üllőt növesztett a zivatar melyben egy-egy felhővillám is megmutatta magát. Ezek a kisülések csodálatos látványt nyújthatnak, mi egész egyszerűn csak Jedi villámoknak nevezzük őket. 🙂 Hogy miért? Mivel sok esetben vízszintes irányba terjeszkednek, nagyon hasonlítanak Csillagok Háborúja (Jedi visszatér) filmben az uralkodó kezéből szórt villámokhoz mellyel Darth Vader-t küldte át az örök vadászmezőre. 🙂
A cella szépen lassan dél felé araszolt és már csak néhány villámocska hagyta el építményét. Búcsúzóul még útnak indított pár villámot, aztán csend borult a tájra…
Bár tegnap csak egy „ártatlan” zápor társaságát élvezhettük a Mátra nyugati oldalán, ma délután végre nagyot fordult a kocka, szupercellás zivatarok alakultak ki az Alföld északi területein. Az átlagosan meleg, 23-28 fokos levegőben erőteljes konvekció indult a kora délutáni órákban, északkelet felől heves zivatarok robogtak tőlünk kb. ötven kilométerre déli irányba.
A munka fáradalmait magunk mögött hagyva autóba pattantunk és Jászberény irányába robogtunk. Laci barátom, kezében egy videókamerával folyamatosan rögzítette az aktuális pillanatokat. Ebben a száguldással fűszerezett időszakban fényképet még nem készítettünk, nem akartunk lemaradni a radar alapján legígéretesebbnek tűnő celláról. Az egyik videó kivágaton nagyon jól látható egy LP szupercella felhőzete, izgalmas pillanatok következtek. Kb. tíz perc elteltével aztán megláttuk azt a cellát ami miatt ide jöttünk. Eszméletlen jó helyen voltunk, nagyon jó kilátás nyílt a célpontra.
A zivatar feláramlása jól kivehető forgó mozgást végzett miközben eszméletlen lecsapó villámok cikáztak mindenfelé. Fenomenális élmény volt a rét közepén állni. A levegő meg sem moccant de a magas páratartalom miatt szinte harapni lehetett. Izgatottan és némi félelem kíséretében néztünk szembe a puszta felől érkező bámulatos cellával, felejthetetlen pillanatok következtek.
Barátunk szépen lassan a közelünkbe araszolt miközben egyre félelmetesebb arcát mutatta.
A képen látott pillanatokat követően már nem igazán éreztük magunkat biztonságban a mező közepén. A levegő olyan mértékben telített volt elektromossággal, hogy teljesen véletlenszerű helyeken villantak fel a lecsapó villámok, abszolút nem a csapadéksáv közelében mutatkoztak. Néhány percenként az állványt megragadva folyamatosan hátráltunk az érkező zivatar elől, ezzel biztosítottunk egy aprócska hamis biztonságérzetet lelkünknek. 🙂 Minden perc más és más égképet kreált az égre, rengeteg fotót készítettünk.
Csak közeledett felénk, mi pedig kiszáradt szájjal folyamatosan a masinát nyomkodtuk illetve kamerára vettük a félelmetes pillanatokat.
Hirtelen olyan közel került hozzánk a már erőteljesen zúgó csapadéksáv , hogy indulni kényszerültünk. Folyamatos lecsapóvillámok kísérteties fényei közepette sprinteltünk az autó irányába, nagyon szerettük volna már biztonságban tudni a bőrünket. A szél egyre erősödött, hatalmas cseppek landoltak a rajtunk és a minket körülvevő rét növényein.
Pár percig tartó sprint után végre megérkeztünk, sosem látott csukafejessel vetettünk magunkat az autó menedékébe. A masinákba csapódó esőcseppeket mindenféle rongyfélével szárazra töröltük, gyorsan készen álltunk a folytatásra. A vizes ruhánkról felszálló pára vastag vízréteget alkotott az ablakokon, ezért a jó kilátás érdekében le kellet húznunk az ablakokat. Az esősávval ellentétes ablak lehúzását követően csodás dolgot pillanthattunk meg. A mellettünk elrobogó cella hátoldalán egy tuba rajzolódott ki a feláramlásban.
Eszméletlen jól nézett ki, de ez a lélegzetelállító pillanat nem tartott sokáig. Ezt az örvénylő feláramlást egyébként viszonylag sokáig láthattuk, néha spirális alakzatokat vett fel. A következő kép készítésekor végre a videókameránk is akcióban volt ami egy bámulatos lecsapóvillámot is rögzített (ezt a pillanatot az összefoglaló videóban láthatjátok).
Hamarosan életre keltettük az autó dugattyúit, elindultunk. Hazafelé menet azért meg-meg álltunk az út szélén és további fotókat készítettünk. A mellettünk elhaladó cella ekkor már eszméletlen mennyiségű csapadékot engedett útjára miközben a kék szinte minden árnyalatában pompázott.
Hazafelé, a Tarna egyik hídján áthaladva tapasztaltuk csak meg igazán, milyen brutális mennyiségű csapadékot hagyott maga után a vihar. A folyó hatalmasra duzzadt, rengeteg víz hömpölygött lefelé a mederben.
A vadászatról egy rövidke kisfilmet is készítettünk melyet a következő youtube linken megnézhettek.
Összességében egy igen izgalmas, eseményekben nagyon változatos napot tudhatunk magunk mögött…sok-sok ilyen pillanatot szeretnénk még átélni!
Nem csak a heves zivatarok képesek látványos felhőzetet növeszteni. A kék ég alatt magasba törő, hófehér gomolyfelhőkből hulló záporeső is csodás látványt nyújthat, de a hűvösebb helyzetekben átrobogó, villámtevékenységgel nem járó gyors záporok sokszor egy félelmetes szupercella alakját is felvehetik, vagy látványos peremfelhőt növeszthetnek.
Ezen a napon is valami hasonló dolog történt. Bár az ország több pontján pattantak ki zivatarok, itt a Mátra térségében viszonylag hűvös idő uralkodott, nem volt elég energia a zivatarok táplálásához. Lokálisan, egy-egy zivatarból nagyobb mennyiségű eső is hullott, Pakson például 70mm esőt mért az Országos Meteorológiai Szolgálat automatája.
A viszonylag zárt felhőtakaró kíséretében azért egy viszonylag látványos, kisebb peremfelhőt is produkáló záporocska okozott pár szépséges pillanatot nekünk.
A környéken kialakult csapadék hatására igen párássá vált a légkör ami a záporok által keltett szelek hatására, a Mátra oldalának csapódva látványos alakzatokat hozott létre.
Ha egy nyári délután zivatarok áztatják a szomja földeket, nagy eséllyel öltözik csodálatos színekbe az árvaüllők és maradvány felhők kavalkádja. Ezen a napon sem történt ez másképp, az esti órákban pazar látványban volt részünk.
Pár percre egy nem túl erős naposzlop is megjelent a horizonton.
Eközben Salgótarján térségébe aprócska mammák jelezték, hogy pár órával ezelőtt még konvektív csapadék áztatta a környék hegyvonulatait.
A délutáni órákban országszerte alakultak ki záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadás illetve jégeső is előfordult. Valamikor fél öt magasságában határozott keletkezés volt megfigyelhető mindenfelé, robosztus gomolyfelhők törtek a magasba.
Mi a jobb oldalon látható, fejlődő stádiumban lévő cellát vettük célba amely Hatvan térségében emelkedett a magasba. Nagyon sietnünk kellett mivel közel harminc kilométerre voltunk a várostól és nem szerettünk volna lemaradni a legaktívabb percekről.
Egyre közelebb kerültünk a prédához, már csak a városi forgalmon kellett átvergődnünk valahogy, ami sajnos nem ment olyan egyszerűen. A város keleti oldalára érve félelmetes csapadéksávot pillantottunk meg alatta melyet aprócska peremfelhő szerű képződmény díszített. A fejünk felett zöldes színben úszó bordázott felhőzet jelezte, hogy nemsokára jég is zúdulhat a nyakunkba.
Félelmetes, de ezért vagyunk itt.. 🙂
A Jászberény felé vezető útra kanyarodtunk de egyik pillanatról a másikra brutális szél támadt. Ágak, gallyak repültek mindenfelé melyek közül több az út közepére hullott akadályokat képezve. Ezek között nagy nehezen átszlalomoztunk, majd egy nyitottabb, fáktól mentes helyen leálltunk és vártunk. Az eszméletlen szélhez felhőszakadás intenzitású eső párosult, de pár perc elteltével megérkezett a jég is. Először viszonylag sok esővel keveredve hullott lefelé, de rövid időn belül nagyobb szemek estek kevéske csapadékkal vegyítve.
Szép darabok..
A cella aztán tovább haladt, a következő felvételt ekkor készítettük. A cella jobb oldalán még ekkor is kivehető volt a fentről lezúduló hideg levegő vagy légzuhatag ereje, a csapadéksávot jól láthatóan kifelé tolta.
Rengeteg jég van benne
Hazafelé haladva többfelé láthattuk a downburst és jég nyomait. Letört ágak, gallyak és nagy mennyiségben felhalmozódott jég jelezte, hogy nem piskóta zivatarral volt dolgunk.
Erről a vadászatról egy rövidke videót is készítettünk, itt több momentumát is láthatjátok a találkozásnak.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.