Mindig is imádtuk az ehhez hasonló kora tavaszi napokat. A nappali hőmérsékletek már 4 és 11 fok között alakultak, de a délutáni órákban az erőteljes gomolyfelhő képződést követően záporok, hózáporok, hózivatarok is kialakultak az országban.
A legtöbb csapadék leginkább az Északi-középhegység térségében hullott, de 3 mm-t meghaladó mennyiség sehol sem fordult elő.
Az első pár felvételen a gomolyfelhők keletkezéséről készült pár fotó, mintha egy nyári délután előszobájába kukkantottunk volna be:
A keletkezést követően egyre több hózápor alakult ki térségünkben, csodaszép virgák díszítették a néha nyári zivatarokat is meghazudtoló tömbök legalját. A hózáporok szépsége egyébként abban is rejlik, hogy sokszor nem igazán lehet elkülöníteni az aktív cella felhőzetét és csapadéksávját, egy egységként kebelezik be az útjukba kerülő hegyeket vagy tárgyakat.
A magasban található hideg levegőnek köszönhetően a cellák igen hamar eljegesednek, és egy nyári zivatar árvaüllőjére hasonlítanak leginkább.
A hósávok sokszor látványos táncba kezdenek majd szép lassan bekebelezik a táj magasabb részeit.
Az erőteljesebb gócokat már mammatus felhők is kísérik, szépen festenek az alacsonyan szétterülő üllők sűrűjében.
Ezen a záró képen egy igen érdekes felhőformát mutatunk meg nektek, olyan volt mintha egy csúcsban végződő felhőalap lett volna amit látunk…
