Ritka erős szélvihar tombolt az elmúlt hétvégén Közép-Európában, így hazánkban is. Az orkánciklont kísérő szélrohamok létrejöttében több tényező is fontos szerepet játszott. A nagy erejű széllökések milliárdos anyagi károkat okoztak.
Az elmúlt héten Nyugat- és Közép-Európa fölé enyhe légtömegek érkeztek. A növekvő napállásnak köszönhetően a magasban végbemenő melegedés egyre gyorsabban jelentkezett a felszín közelében is: a nappali hőmérsékletek a térségben jó 10 fokkal meghaladták az ilyenkor megszokottat. Ugyanakkor a 60. szélességi körtől északra sarkvidéki, igen hideg levegő érkezett. A kontinens felett erősödő frontzóna egy markáns nyugat-keleti áramlást biztosított az 50. szélességi kör környékén. Az erős nyugatias áramlásban egymás után gyorsan vonuló hidegfrontok érkeztek, amelyek egy-egy kisebb ciklonhoz tartoztak. A ciklonok déli, délnyugati oldalán az alap nyugati áramlásra rárakódtak a légörvényeknek a saját dinamikájukból származó légáramlásai. Az ilyen képződményeket a kialakuló orkán erejű szelek alapján viharciklonnak, vagy extrém szélsebességek esetén orkánciklonnak nevezik.
Az Emma névre keresztelt orkánciklon középpontja szombaton robogott át a Balti-tenger térségében, hidegfrontja pedig telibe találta Közép-Európát. Az erős nyugatias áramlás és a ciklonális ráhatás mellett egy harmadik tényező is fokozta a szeleket: a térség felett található igen enyhe, labilis levegőben a hidegfront mentén zivatarok képződtek, majd egy közel háromszáz kilométer hosszúságú zivatarlánc alakult ki. A zivatarok kifutószelei is jelentős befolyással bírtak a viharokra. Szombaton délelőtt Németország déli részén tomboltak a viharok. Münchenben fél óra alatt 10 fokot csökkent a hőmérséklet, és heves hózivatar (hózápor és dörgés-villámlás egyszerre) zúdult a városra. Az Alpok bajor csúcsain 220 km/óra feletti szelet is mértek, ami Európában szinte példátlan. A zivatarlánc kora délután érkezett hazánkba.
Magyarországon az északnyugati szélre a Kisalföldtől a Viharsarokig terjedő, szélcsatornának is nevezett térségek a legérzékenyebbek. Ebbe a szélcsatornába a főváros is beletartozik. A zivatarlánc éppen Budapestet elérve érte el legnagyobb intenzitását. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének Lágymányoson található szélmérője szerint a legnagyobb széllökés meghaladta a 140 km/órát. A Győr és Komárom között félúton elhelyezkedő Nagyszentjánoson tornádó is kialakult, amely közel 200 épületben tett kárt. ( írta az Origo.hu)
A viharciklon érkezését egy buszmegállóban vártam. Mivel az autóm éppen szerelőnél volt nem volt rá lehetőség, hogy az aktívabb terület irányába induljunk. Ezért magányosan, kezemben egy videokamerával kisétáltam a házunktól egy kilométerre lévő buszmegállóba és vártam. Rövid idő elteltével a nyugati horizont sötétedni kezdett, a szél egyre erősebben fújt.
A közelben lévő hatalmas nyárfák erőteljes süvítésbe kezdtek, a buszmegálló tetejét alkotó műanyag pala hangos nyekergésbe kezdett. Lassan megérkezett a ciklonhoz tartozó csapadék is, az eső szinte vízszintesen esett, deréktól lefelé csurom vizes lettem. 🙂
Félelmetes dübörgés vette kezdetét. A buszmegálló egész terjedelmében nyekergett, a tetejét fedő műanyag palából egyre nagyobb darabok váltak le. A közelben lévő magas fákon megtörő szél morajlása félelmetes volt, olyan érzés lett úrrá rajtam mintha egy hurrikán alatt álldogálnék. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig, tíz perc elteltével elcsendesedett a vihar.
Hazafelé indultam és megdöbbenve láttam, hogy az egyik garázs tetejét megbontotta a a viharos szél.
Emma az egész ország területén okozott kisebb-nagyobb károkat, többnyire kidőlt fák, megrongált tetők jelezték dühöngő erejét.
