Bár az első, számunkra legszebb élményt adó zivatarrendszer igazából már éjfél előtt feltűnt a horizonton, a földöntúli pillanatokat leginkább hétfő hajnalban éltük meg. Ez a folyamatosan világító, stroboszkóp fényét idéző szörnyeteg látható villámokkal ugyan nem kecsegtetett, a látvány és az élmény azonban minden várakozást felülmúlt.
Mivel nem akartuk a szupercellát kísérő elemek támadásának kitenni magunkat, a kelet felé robogó tömb déli oldalára autóztunk. A folyamatos villogások közepette érkező heves zivatarról készült első képen már jól látható volt, hogy igazi csodával lesz dolgunk.
A cella egyre közelebb került. A folyamatos villámtevékenység szinte állandó fénnyel világította meg ezt a szépséget, a hosszan exponált képeken ezért igen elmosódott hatást keltett bámulatos felhőzete. Ettől függetlenül a látvány és élmény tekintetében felejthetetlen perceket éltünk át, de beszéljenek helyette a képek:
A következő diasoron a fejünk fölé kúszó peremfelhő legjobb pillanatait mutatjuk meg, lenyűgöző élmény volt.
A folyamatosan termelődő endorfinok extázist előidéző hatása alatt egy kis „keménykedésre” is volt időnk, megmutattuk a természet erőinek, hogy mi nem futamodunk meg, szeretettel és tisztelettel fogadjuk az Ő teremtményeit. 🙂
Végezetül a szokásos panoráma, amin jól látható a peremfelhő bámulatos struktúrája.
Bár a szupercella hátoldalát csak rövid ideig láthattuk, ettől függetlenül félelmetes felhők rajzolódtak ki a folyamatos villámfényben.
A legnagyobb pusztítást Bátonyterenye településén okozta a vihar, ahol fákat csavart ki, autókat tört össze, tetőket vitt le a hatalmas erejű kifutószél. Nagyobb, 2cm-t meghaladó jégméretről is kaptunk információkat, de erről sajnos képeket nem tudunk mutatni.
A képek forrása: idokep.hu
A következő látványosságra nem kellett túl sokat várni, ugyanis a reggeli órákban egy újabb rendszer érte el térségünket, amely ismét egy nagyon egyedi peremfelhőt épített maga köré. Hamarosan folytatjuk….
A múlt hét péntekjén – a jelen lévő szélnyírási paramétereknek köszönhetően – pár forgó mozgást produkáló zivatar tűnt fel a radarképeken. Az egyik ezek közül Székesfehérvár városa felett haladt át, ahol több centis jégdarabokat is szórt a városra.
Ez az erőteljes cella tovább folytatta útját Budapest irányába, de mire ebbe a térségbe ért, sokat veszített erejéből. Érkezését Maglód térségéből sikerült pár felvételen megörökítenünk, ahonnan a gyengülési folyamat ellénére is, roppant pofás fotókat sikerült elcsípnünk.
Ebben az időszakában még igen aktív mennydörgés volt hallható a távolból, és a csapadékmentes feláramlástól jobbra erőteljes esőfüggöny volt megfigyelhető.
Minél közelebb került hozzánk a feláramlás, annál látványosabban festett a felhőalap, viszont a csapadék intetnzitása igencsak lecsökkent.
Ebben az időszakban elektromosan igen passzív volt a cella, dörgést csak igen ritkán hallhattunk. A látvány azonban nagyon lenyűgözött, csodálatos pillanatok következtek.
Nem sok idő elteltével erőteljes zúgó hang érkezett északi irányból. A koromfekete lencséből hullani kezdett a jég, indulnunk kellett. A time-lapse felvételt készítő gépet a hónunk alá csapva szaladni keztünk, miközben cseresznye és dió nagyságú jég keveréke pattogott a fejünkön. A lencse széléről még egy utolsó felvételt készítettünk,
majd az autóhoz szaladtunk. Miközben próbáltunk minden felszerelést biztonságban a csomagtartóba juttatni, egy erőteljes villanást követő hidegrázós ágyúdörrenés adta tudatunkra, hogy valahová mellénk trafált be egy lecsapó villám. Eközben akciókameránk a kocsi tetején pihent így reménykedtünk abban, hogy sikerült rögzítenie a rizikós pillanatot…sajnos nem így történt.
A cella átvonulását követően igen színes, kontrasztos pillanatok következtek.
A vadászatról egyébként videóanyag is készült, amelyből egy kisfilmet is szeretnénk majd összedobni nektek. Hamarosan jelentkezünk, addig is kémleljétek továbbra az eget, hiszen a csoda ott van mindehol, csak észre kell venni.. 🙂
A mögöttünk álló nyáron nem igazán sikerült szupercellás zivatarokat lencsevégre kapnunk, nagyon örültünk hát a múlt hét pénteki sikeres vadászatnak. Nagy szerencsénkre a péntek délutáni órákban (a modellfutásokhoz képest egy-két órás késéssel) egy Horvátországban kialakult rotáló zivatarcella érte el az országunk határát. Ez a cella Nagykanizsa térségében még igen aktív arcát mutatta, mi valamikor ebben az időszakban vágódtunk be az autóba és indultunk útnak.
Szükségünk volt egy nagy adag szerencsére is, mivel az éppen aktív cella még másfél órára volt tőlünk, így nem voltunk biztosak abban, hogy egészben marad a találkozás idejéig.
A másfél órás utunk során igen nagyot változott az időjárás. A Hatvan és Budapest közti szakaszon nem volt túl meleg (18 fok), mivel egy gyenge csapadékmező vonult át a térség felett. Budapestet elhagyva aztán nagyot változott a helyzet, és az egy szikrázóbb napsütésben 26 fokig kúszott fel a hőmérséklet. A távolban már megpillantottuk a rendszerben tornyosuló gomolyfelhőket, egyre izgatottabbal lettünk.
Valahol Siófok környékén járhattunk amikor végre megpillantottunk az érkező cella hátoldalát, nem igazán volt ereje teljében. A radarkép illetve a villámtérkép is egyértelműen a zivatar gyengüléséről tanúskodott, egyre kevésbé reménykedtünk már látványos pillanatokban.
Hatalmas izgalmak közepette Balatonmáriafürdő közelébe történt meg a találkozás. Sajnos egy picikét közelebb is mentünk a kelleténél, alig volt időnk egy jó kilátással bíró helyet keresnünk. Ebben azonban hatalmas szerencsénk volt, hiszen az autópályáról lekanyarodva szinte azonnal meg tudtunk állni és egy legelő szomszédságában kipattantunk az autóból. Ezekben a percekben készült a következő felvétel, picikét csalódottak is voltunk a látottak miatt. No persze a látvány így is igen pazar volt, de mi valamivel határozottabb valamire gondoltunk ennyi idő elteltével..
A pillanatnyi csalódásunkat Laci próbálta meg csillapítani, aki igen pozitívan ítélte meg a folytatást. A jó irányba történő fordulat lehetőségét a Balaton vizének energiájában látta, abban reménykedett, hogy erőt merít majd víz fölé araszoló cella…szerencsére igaza lett! 🙂 Az egyre közelebb tekergő zivatar erősödni kezdett, csodásan festett a feláramlás felhőzete.
Nagy meglepetésünkre a cella egyre keletiesebb mozgást vett fel ezért nagyon féltünk attól, hogy minket is elcsíp majd a folyamatosan erősödő csapadék. A szupercella mezociklonja ekkor már félelmetes monstrummá dagadt, fantasztikus pillanatok következtek.
Eközben a hirtelen berobbant csapadéksáv szélén gyenge peremfelhő volt születőben, ezt a következő három képből összefűzött panorám fotón mutatjuk meg nektek.
Ezt követően a fejünk fölé kúszott a zivatar hátoldala amiből pár másodperc erejéig nagyobb esőcseppeket zúdított a nyakunkba. Nagy szerencsénkre nem kellett elhagynunk a helyszínt így tovább folytathattuk az egyre gyengülő cella megfigyelését. Mivel az aktuális pozíciónkból nem nyílt megfelelő kilátás keleti irányba gyors léptekkel az autópálya irányába trappoltunk, egy picikét tisztább és magasabb placcon letáboroztunk. A zivatar ekkor már egészen más arcát mutatta, a feláramlás viszont erőteljesebb forgásban volt mint pár perccel azelőtt.
Szabad szemmel is nagyon jó látható volt az örvénylő mozgás, volt olyan pillanat amikor azt hittük, hogy tölcsér ereszkedik le a cellából…
A cella ahogy távolodott tőlünk egyre gyengébb lett. Sötétedni kezdett mi pedig hazafelé vettük utunkat. Csodálatos emlékekkel a fejünkben, mosolygós arccal ültünk az autóba, megérte találkozni ezzel a fickóval annak ellenére is, hogy alig szórt magából villámokat. A vadászaton time-lapse felvételek is készültek, ennek anyagát az év végi videóban láthatjátok majd.
Bár tegnap csak egy „ártatlan” zápor társaságát élvezhettük a Mátra nyugati oldalán, ma délután végre nagyot fordult a kocka, szupercellás zivatarok alakultak ki az Alföld északi területein. Az átlagosan meleg, 23-28 fokos levegőben erőteljes konvekció indult a kora délutáni órákban, északkelet felől heves zivatarok robogtak tőlünk kb. ötven kilométerre déli irányba.
A munka fáradalmait magunk mögött hagyva autóba pattantunk és Jászberény irányába robogtunk. Laci barátom, kezében egy videókamerával folyamatosan rögzítette az aktuális pillanatokat. Ebben a száguldással fűszerezett időszakban fényképet még nem készítettünk, nem akartunk lemaradni a radar alapján legígéretesebbnek tűnő celláról. Az egyik videó kivágaton nagyon jól látható egy LP szupercella felhőzete, izgalmas pillanatok következtek. Kb. tíz perc elteltével aztán megláttuk azt a cellát ami miatt ide jöttünk. Eszméletlen jó helyen voltunk, nagyon jó kilátás nyílt a célpontra.
A zivatar feláramlása jól kivehető forgó mozgást végzett miközben eszméletlen lecsapó villámok cikáztak mindenfelé. Fenomenális élmény volt a rét közepén állni. A levegő meg sem moccant de a magas páratartalom miatt szinte harapni lehetett. Izgatottan és némi félelem kíséretében néztünk szembe a puszta felől érkező bámulatos cellával, felejthetetlen pillanatok következtek.
Barátunk szépen lassan a közelünkbe araszolt miközben egyre félelmetesebb arcát mutatta.
A képen látott pillanatokat követően már nem igazán éreztük magunkat biztonságban a mező közepén. A levegő olyan mértékben telített volt elektromossággal, hogy teljesen véletlenszerű helyeken villantak fel a lecsapó villámok, abszolút nem a csapadéksáv közelében mutatkoztak. Néhány percenként az állványt megragadva folyamatosan hátráltunk az érkező zivatar elől, ezzel biztosítottunk egy aprócska hamis biztonságérzetet lelkünknek. 🙂 Minden perc más és más égképet kreált az égre, rengeteg fotót készítettünk.
Csak közeledett felénk, mi pedig kiszáradt szájjal folyamatosan a masinát nyomkodtuk illetve kamerára vettük a félelmetes pillanatokat.
Hirtelen olyan közel került hozzánk a már erőteljesen zúgó csapadéksáv , hogy indulni kényszerültünk. Folyamatos lecsapóvillámok kísérteties fényei közepette sprinteltünk az autó irányába, nagyon szerettük volna már biztonságban tudni a bőrünket. A szél egyre erősödött, hatalmas cseppek landoltak a rajtunk és a minket körülvevő rét növényein.
Pár percig tartó sprint után végre megérkeztünk, sosem látott csukafejessel vetettünk magunkat az autó menedékébe. A masinákba csapódó esőcseppeket mindenféle rongyfélével szárazra töröltük, gyorsan készen álltunk a folytatásra. A vizes ruhánkról felszálló pára vastag vízréteget alkotott az ablakokon, ezért a jó kilátás érdekében le kellet húznunk az ablakokat. Az esősávval ellentétes ablak lehúzását követően csodás dolgot pillanthattunk meg. A mellettünk elrobogó cella hátoldalán egy tuba rajzolódott ki a feláramlásban.
Eszméletlen jól nézett ki, de ez a lélegzetelállító pillanat nem tartott sokáig. Ezt az örvénylő feláramlást egyébként viszonylag sokáig láthattuk, néha spirális alakzatokat vett fel. A következő kép készítésekor végre a videókameránk is akcióban volt ami egy bámulatos lecsapóvillámot is rögzített (ezt a pillanatot az összefoglaló videóban láthatjátok).
Hamarosan életre keltettük az autó dugattyúit, elindultunk. Hazafelé menet azért meg-meg álltunk az út szélén és további fotókat készítettünk. A mellettünk elhaladó cella ekkor már eszméletlen mennyiségű csapadékot engedett útjára miközben a kék szinte minden árnyalatában pompázott.
Hazafelé, a Tarna egyik hídján áthaladva tapasztaltuk csak meg igazán, milyen brutális mennyiségű csapadékot hagyott maga után a vihar. A folyó hatalmasra duzzadt, rengeteg víz hömpölygött lefelé a mederben.
A vadászatról egy rövidke kisfilmet is készítettünk melyet a következő youtube linken megnézhettek.
Összességében egy igen izgalmas, eseményekben nagyon változatos napot tudhatunk magunk mögött…sok-sok ilyen pillanatot szeretnénk még átélni!
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.