Ezt a hétvégét nem lehetett kihagyni. Az előrejelzések -10 fokos hideggel, 80 km/h-s lökésekkel számoltak 2000 m-es magasságba szikrázó napsütés kíséretében.
A túra minden várakozásunkat felülmúlta. A folyamatosan változó széllökések hófúvásokat okoztak, de a legpazarabb látvány egyértelműen a folyamatosan táncoló hóördögöket illette meg. Bámulatos látvány volt a talpunk alatt kikristályosodott jég csillogása, a távolban elterülő Magas-Tátra vonulata, a lista végtelen, beszéljen inkább a videó.
Az elmúlt napokban végre csapadékosabbra fordult időjárásunk. Az eső mellett – főleg a magasabban fekvő hegyvidéki tájainkon – a hó is megjelent, kb. 600 méteres magasságtól összefüggő hótakaró is kialakult a Mátrában. Mivel az hóesést eső előzte meg, a fák ágaira vastagon rátapadt a hóréteg, csodaszép látványban volt részünk…
A legszebb pillanatokat egy galériába gyűjtöttük, ezt láthatjátok a következő összeállításban:
Ezt a csodás napot nem csak a földről, hanem a levegőből is megörökítettük, bámulatos látvány tárult elénk a magasból.
A tél és ősz találkozása több szögből is bámulatosan festett:
A következő galériában a drónról készült felvételek legszebbjeit láthatjátok, jó böngészést hozzá:
Pár látványos videót is sikerült rögzítenünk, a következőkben ezeket láthatjátok:
A tegnap érkező hidegfront újabb havazást hozott a magasabban fekvő területekre. A reggeli órákban egy rövidke körútra indultunk, hogy készítsünk pár felvételt a tavasz közepén támadó tél nyomairól.
A hóesés nyomai már 300 méter felett mutatkoztak, de a vastagabb hótakarót inkább 400 méter felett láthattunk. A tavasz és tél is jelen volt a térségben, érdekes látvány volt így együtt…
Egyre feljebb haladva a tavasz nyomai eltűntek, a vastagabb hótakaró miatt a tél került hatalomra.
Galyatetőn a 10-12 centis hótakaró, és a -2 fokos hőmérséklet mellett zúzmarával borított gallyak jelezték, hogy ez bizony egy valódi téli nap a javából!
A frissen kivágott fákat is vastag paplan fedte be amiből csak a hó látványának tudtunk örülni. Sajnos egyre többfelé látni, hogy tarvágásos fakitermelés folyik a Mátrában, nem igazán tudjuk eldönteni szükség van-e erre…
Szombaton, már a délelőtti órákban konvektív csapadékot adó felhők érkeztek északi irányból. Ezek a tömbök igen változatos formájú csapadékot szórtak a tájra eső, havaseső, illetve hó egyaránt hullott belőlük, természetesen a tengerszint feletti magasság határozta meg leginkább milyen formában ért talajt a zápor.
Az alacsonyabban fekvő területek felett áthaladó tömbök felhőalapjai alatt is nagyon jól kivehető volt, hogy a magasban érkező hideg levegő miatt itt is hó formájában indult a csapadék, de az alsó légréteget kitöltő 5-10 fokos levegőben esőcseppként érkezett a talajra. A következő képeket Heves város közelében készítettük, ahol nagyon jól látható a csapadék halmazállapotának változása.
Eközben a hegyvidéki területek magasabban fekvő részeit hózáporok ostromolták, szombat reggelre csodaszép téli táj fogadott minket a Mátrában. Az első fehér foltokat Fallóskút (670m) közelében pillantottuk meg, de a már igazán téli oldalát mutató táj Bagolyírtás (780m) térségébe érve fogadott.
Tovább autóztunk Galyatető felé. A magassággal párhuzamosan a hóréteg vastagsága is nőtt, egyre csodálatosabban festett minden. A következő felvételek még Galyatető előtt, kb. 840 m tengerszint feletti magasságban készültek, itt már 3-5 centiméteres hóréteg is díszítette a fák ágait és az erdő talaját.
A Piszkés-tetői Obszervatórium (900m) felé vezető út kereszteződésében aztán leparkoltunk és gyalog folytattuk utunkat Galyatető felé. Az autóból kiszállva bámulatos táj fogadott, varázslatos volt a vastag hótakaró és a felkelő nap kontrasztjának mesés összhatása. Itt már kb. 5-6 centiméteres hótakaróval találkoztunk, de rövid idő után vettük csak észre, hogy a fáktól, erdőtől távolabb eső nyílt területeken tudott vastagabb hóréteg kialakulni.
A Galyatető felé vezető, érintetlen hótakaróval borított turistaútvonalon haladtunk felfelé, a téli tájra jellemző néma csendet a madarak tavaszi éneke törte csak meg…
Galyatetőn egy vérbeli téli nap fogadott. Fenyőfákat borító vastag hótakaró, egy jópofa hóember de minden pillanat ami a telet idézi jelen volt a településen.
A TV-torony melletti parkban mértük a legvastagabb hóréteget, itt átlag 8 cm-es takaró borította a füves területet.
Utunkat a Galya-kilátó felé folytattuk, ahol újabb felejthetetlen látvány tárult a szemünk elé. A már viszonylag magasan járó nap fénye beragyogta a kilátó melletti fákat borító vastag hópaplant, a kék ég és a hófehér takaró együttese bámulatos látvány volt.
Lassú léptekkel haladtunk felfelé, az egyik lépcsőfokon parányi vörösbegy nézett ránk kíváncsi szemekkel, nem igazán zavarta jelenlétünk.
Eközben a nap melegének köszönhetően olvadásnak indult a tavaszi hótakaró, miközben az erősödő szél is egyre több havat fújt le a fák ágairól. Hazafelé indultunk, de még egy utolsó képet készítettünk az autó lehúzott ablakából. A Mátra alatt elterülő alacsonyabb tájakon már egyre inkább a tavasz üde színei domináltak, de az orrunk előtt lévő fa ágán még vastag hótakaró jelezte a tél jelenlétét. Érdekes kontraszt volt ez, a távolban elterülő völgy életlensége miatt azonban nem tudjuk ezt száz százalékban visszaadni nektek…
Az olvadó hótakaró alól egyre több helyen bukkant elő a tavaszt jelző ibolya, boldogan sütkéreztek újra a meleget adó napsütésben.
A délutáni órákban egy rövidke kirándulást tettünk a Cserhát lankái között is ahol hamisítatlan tavasz fogadott. Erről egy rövidke összefoglalót a következő bejegyzésben láthattok.
A mögöttünk álló három nap csodás pillanatokkal gazdagította agyunk időjárásért felelős virtuális könyvtárát, nem gondoltuk volna, hogy az utolsó napon még tovább lehet fokozni ezt a színes palettát. Az előző napoktól picikét eltérő áramlásban alakultak ki ezek a szinte helyben tipegő hózáporok, de pont ezért sikerült hosszú időn keresztül szinte pár lépésnyi távolságból megfigyelni sejtelmes kavargásukat.
Valamikor fél kettő magasságában egyre feketébb felhőalapok jelezték, hogy a légkörben felhalmozódott napenergiának köszönhetően hamarosan elérkezhet az erőteljesebb hózáporok fejlődése. Szurdokpüspöki környékére autóztunk ahol a napsugarak még további energiát szolgáltattak a tőlünk északara tornyosuló hófelhőknek. Tőlünk délre csak minimális felhőképződés volt megfigyelhető, jó helynek ígérkezett az általunk kiválasztott szántóföld fekvése.
Az első fotót 14:10 perckor készítettük a Mátra felett kialakuló hózáporról. Eszméletlen élmény volt ez a pillanat, hiszen mi ma napsütötte területen álltunk miközben tőlünk párszáz méterre sűrű hóesés kebelezte be a tájat.
Eközben tőlünk északra egy igen sötét felhőalap alakult, kíváncsian vártuk mi sül ki ebből a szépségből.
Nagyon nagy szerencsénk volt abban, hogy a csapadék nem jutott el hozzánk így viszonylag sokáig tudtuk követni az egyre erősödő tömböket.
A csapadék gyengülését követően egy másik leshelyet kerestünk, innen is mesés hósávok díszítették a távolban magasodó Mátra vonulatait.
A nap egyre alacsonyabbra bukott mögöttünk melynek köszönhetően a hósávok is egyre színesebb ruhát öltöttek magukra.
Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy azokon a területeken ahol folyamatosan hullott a hó maradt-e még valami a hófehér takaróból. Autóba pattantunk hát és a lent látott táj fogadott minket a hollókői elágazásban. A hó itt még mindig nagy pelyhekben hullott, télies hangulat uralkodott a környéken.
Az előrejelzések alapján az erőteljesebb hózáporok ideje egyenlőre véget ért, a következő hét második felétől tavaszias időjárás váltja téli pillanatokat. A mögöttünk álló napokban számtalan TIME-LAPSE felvételt is készítettünk melyeket az elmúlt évhez hasonlóan az év végi záró videónkban láthattok majd!
