Ezt a csodaszép őszapót a Cserhát északi részén sikerült lencsevégre kapni egy kirándulás alkalmával.

Karácsony előtt pár nappal egy rövidke sétára indultam a Cserhát lankái közé. Az egyik tisztás szélére érve arra lettem figyelmes, hogy több szarvas vacsorázgat a vékony hólepellel borított rét magasba nyúló fűszálaiból . Gyorsan hasra vágódtam és lassan kúszva egyre közelebb kerültem a csapathoz. Kb. egy órát feküdtem a hideg hóban miközben pár fotót is sikerült készítenem. Teljesen átfagyva, de fantasztikus emlékekkel a fejemben tértem vissza a meleget adó otthonomba, ahol egy meleg tea kíséretében elevenítettem fel a mögöttem álló időszak páratlan pillanatait.

Az év utolsó napjaiban egy sétára indultunk a Cserhát lankái közé. Az egyik domb tetejére érve arra lettünk figyelmesek, hogy szarvasok heverésznek egy füves tisztás közepén. Óvatosan az előttünk lévő bokorba kúsztunk és onnan figyeltük a szépséges társaságot.

Az Aggteleki cseppkőbarlang mélyén találkoztunk ezzel az aprócska denevérrel, aki egy sztalagmit aljába kapaszkodva élvezte a nedves sziklaüreg adta menedéket. Nagyon aranyosan festett az apró csövecskék között, picikét földöntúli látványt nyújtott.

Társa egy másik kitüremkedésen talált alkalmas alvóhelyet magának.

A mögöttünk álló ötven évben sosem tapasztal nagyságú zergepusztulás volt tapasztalható a Magas-Tátra területén. Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet azóta jelentősen megváltozott. Az idei őszi zergeszámlálás eredménye még a tapasztalt zoológusokat is meglepte, mivel a Tátra szlovák és lengyel oldalán is rekordszámú zergét számoltak össze. Legtöbb állatot a hegyvonulat keleti oldalán fekvő Bélai-havasokban találhatunk, a lent látott fotókat is ott készítettük egy túrázás alkalmával.

Tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica), a Magas-Tátrában, a lengyel-szlovák határon élő alfaj. Fő veszélyeztetője az alfajnak a túlzásba vitt turizmus az élőhelyén.

A tátrai zerge ma a veszélyeztetett fajok köz tartozik, eszmei értéke 5000 € körül van.