A pénteki szupercellákért felelős hidegfront ma tovább éreztette hatását, újabb erőteljes cellák keltek életre a keleti országrészben. Az általunk megfigyelt zivatarokat a Mátra emelte a magasba, majd délkeleti irányba haladtak tovább a Tisza-tó irányába. Szupercellás zivatarok kialakulására ma már nem volt esély, ettől függetlenül igen látványos felhőzettel, jéggel, és légzuhataggal szolgáltak az erőteljesebb gócok.

Az első, legerősebb zivatart Füzesabony térségébe kísértük figyelemmel. Erőteljes lecsapóvillámok és széllökések közepette készült a következő fotó a cella hátoldaláról, első nekifutásra mezociklonra emlékeztet, forgó mozgás is megfigyelhető volt a felhőkben.

Igen erőteljes volt a feláramlás, ez a következő képeken is jól kivehető.

A cella tovább haladt délkeleti irányba, miközben egyre erőteljesebb csapadékhullást produkált.

Rövid időn belül a csapadéksáv jobb oldalán jól látható volt az erőteljes szél, az esőfüggönyt oldal irányba tolta ki a légzuhatag.

A hirtelen lezúduló hideg légtömegek károkozását leginkább Tiszafüred településén láttuk, ahol hatalmas ágakat tört le a légzuhatag.

A Mátra eközben újabb zivatarokat emelt a magasba, látványos felhők díszítették az északi horizontot.

Egyre több cella alakult, hatalmas monstrumok törtek a magasba.

Rövid idő múlva egy újabb, nagy csapadékot adó cella épült ki előttünk.

A time-lapse anyag begyűjtését követően haza indultunk, az esti órákban egy távoli zivatar csodálatos üllője díszítette az északi égboltot.

Azok a fotó amik kimaradtak, de úgy gondoljuk érdemes megnézni:

Hiába a távoli zivatarok, a talpunk alatt tátongó repedések elárulják, hatalmas mértékű az aszály…

Eszméletlen fáradtan, szinte alvó állapotban készítettünk pár villámfotót az esti órákban kialakuló zivatarokból. Otthon, a kerti padon heverészve lettünk figyelmesek arra, hogy a Tátra felett kialakult cella csodálatos kisüléseket produkál a távolban. Egyik masinát a zivatar csúcsára irányítottuk, ebből sikerült pár képet összehozni.

Kicsivel később, tőlünk harminc kilométerre délre is berobbant a légkör, úgy döntöttünk, hogy ebből is megpróbálunk pár képet elcsípni, bár eszméletlen fáradtak voltunk. Egy húsz perc alatt sikerült is pár felvételt készíteni, de ezt követően inkább a hazamenetel mellett döntöttünk, nagy sebességgel csapódtunk be ágyunkba, ez most mindennél többet ért… 🙂

Tegnap hajnalban egy termetes konvektív rendszer araszolt nyugat-kelet irányba Szlovákia területén. Egy óra környékén Ipolytarnóc határában kémleltük az érkező rendszer fényeit, eszméletlen villámshow szemtanúi lehettünk. Az enyhe, 24 fokos levegő mellett millió szúnyog társaságát is el kellett viselnünk, de nem igazán tudtak hazazavarni a vérünket kívánó vérszívók…

A következő diasorban összefűzött fotókon, leginkább a hetedik képpel kezdődően mintha egy tuba is életre kelt volna..

Sajnos nem sok időnk volt a rendszer fotózására, a fejünk felett is gyors keletkezés kezdődött, hamarosan erőteljes zivatarok alakultak mindenfelé.

Valamikor fél három magasságában értünk haza, ekkor már brutál fáradtak voltunk, alig tudtuk nyitva tartani ólomnehéz szemhéjunkat. 🙂 Kertünk sarkából még egy utolsó pillantást vetettünk a távolodó rendszer fényeire, szép este volt ez is…

Csütörtök délután egy igen masszív cella alakult ki Hatvan déli oldalán amely felhőszakadást, és nagyobb mennyiségű jeget is produkált a térségeben.

Ebben az időben mi a cellától északra helyezkedtünk el, ahol a viszonylag fényszegény környezetben egy fotót is készítettünk a zivatarról. A hátoldalán látható fehér sáv jelezte a jégszemek jelenlétét is, ami látszólag nem túl nagy területet érintett.

Ez a bámulatos cella kb. fél óra leforgása alatt le is épült, útját sok-sok víz,

nagy mennyiségű jég,

és egy bálákkal tarkított földön száradó, csapzott gólyák csapata jelezte.

Ez a jeges terület egyébként igen kicsi területre korlátozódott, a jég megjelenése és eltűnése között kb. 500 métert mértünk egy teljesen egyenes autóúton.

Míg ez a zivatarzóna dél felé elhagyta a térséget, a Mátrában újabb tornyok épültek.

Ezt követően hazafelé vettük az irányt mivel úgy gondoltuk, hogy a mai napra véget értek a konvektív dolgok. Ebben, a késő délutáni órákban kialakult hajszálvékony zápor is megerősített minket, de mint utólag kiderült, tévedtünk…

Az éjszakai órákban egy gyenge aktivitást mutató multicellás rendszer lépett be az országba északi irányból.

Ekkor még csak egy-két kósza villámot produkált az aktívabb része, nem igazán láttuk értelmét foglalkozni vele. Egy fél óra elteltével azonban fordult a kocka. A rendszer aktívabbá vált, egyre több távoli villanás jelezte a változást.

Autóba ültünk és magasabb, nyugati irányba jó kilátással bíró helyet kerestünk. Itt sikerült pár távoli lecsapót elcsípni, de sajnos az egyre erősödő zápor és szél keveréke hamar az autó fogságába zavart minket.

A rendszertől kicsivel távolabb autóztunk, ahol egy tíz perc üldögélést követően az eső elcsendesedett. Ekkor alig-alig láttunk pár villogást a rendszerben, de hamarosan újabb változás történt. Újabb aktív cella alakult a hátoldalán, fényes percek következtek…

Kicsit közelebb próbáltuk hozni a villámokat, de amilyen gyorsan felépült, olyan gyorsan ki is pukkadt a barátunk..

A csapadékhullás szinte percenként változott…az egyik pillanatban hatalmas cseppekben csepergett az eső, a következőben teljes csend uralkodott. Nagyon jó helyen voltunk, szinte karnyújtásnyira előttünk születtek az aktív tornyok. Valamikor jéghideg, vízpermettel tarkított szél ért el minket a zivatarok felől, amit rövid időn belül meleg, enyhe légtömeg váltott az ellenkező irányból. Eszméletlen hangulata volt ennek az éjszakának, fáradtságunk ellenére nem nagyon akartuk otthagyni ezt a felejthetetlen pillanatot. Az utolsó aktívabb cella valamivel közelebb alakult ki hozzánk, ekkor készültek a legszebb fotók is.

A tegnapi naphoz hasonlóan, ma újabb zivatarokat szült a felettünk tekergő hidegörvény. Az első zivatart, a kora délutáni órákban Hatvan közelében kísértük figyelemmel. Ekkor még viszonylag zárt felhőtakaró jellemezte az égboltot, inkább beágyazott formában jelentkeztek a záporok és zivatarok.

A második hullámot már jóval tisztább idő előzte meg, a szikrázó napsütés kiváló feltételt teremtett a konvektív cellák létrejöttéhez. Valamikor négy óra magasságában erőteljes keletkezés volt megfigyelhető az északi horizonton, látványos üllő jelezték a zivatarok kialakulását.

A zivatar egyre közelebb kúszott hozzánk, a radarkép alapján is folyamatosan erősödött.

A meleg levegő igen jó hatással volt rá, egyre látványosabb felhőzetet épített maga körül.

Ezt követően autóba ültünk, és pár kilométerrel délebbre hajtottunk. Szurdokpüspöki határából újra szemügyre vettük a cellát, ekkor már mindenfelé erőteljes keletkezés volt megfigyelhető, sötét felhőalapok alakultak minden irányba.

Az életet adó esőcseppeket néha huncut napsugarak világították meg, ennek fényében olykor egy portyázó héja is felbukkant.