Helyi hatások alakítják időjárásunkat. Tegnap, a késő délelőtti óráktól egyre többfelé megnövekedett a gomolyfelhőzet, és helyi záporok, zivatarok alakultak ki, néhol felhőszakadás, jégeső is előfordult.
A ma reggelig lehullott csapadék mennyisége általában csapadéknyom és 26 mm között alakult, sőt Kiskunhalas déli részén 35 mm-t mértek.
A Mátra felett, a késő délelőtti órákban erőteljes gomolyfelhő képződés kezdődött.
Magas tornyok épülnek
A délutáni órákban egyre több cella épült fel a hegyvidékek fölött, mennydörgések robaja hallatszott minden irányból.
Egy zivataros délután
Egyre több cellából felhőszakadás intenzitású csapadékhullás indult útjára, melyet több településen is, kisméretű jég kísért.
A felhőalapok igen látványos tekervényeket rajzoltak, igazán mérges képet kölcsönöztek az égboltnak.
Június utolsó óráiban villámok világították be az éjszakai égboltot. A fűben megbúvó tücskök harsány koncertje kísérte a távolban cikázó lecsapó villámokat, felejthetetlen órákat éltünk meg a füves rét kínálta, üde zöld szőnyegen heverészve. Imádjuk ezeket a pillanatokat, kár, hogy egyre kevesebb van belőlük.
Egy-két fotót azért készítettünk a lustálkodás közben, bár ezen pillanatokat élvezni csak élőben lehet igazán..
Folytatódik a zivatarokkal tarkított időjárás. Szinte az egész ország területén találkozni lehetett konvektív csapadékkal, de a legnagyobb számban a Tisza vonalától keletre pattantak ki frissítő zivatarok. A lehullott csapadék mennyisége többnyire csapadéknyom és 38 mm között változott, de Szentkirályszabadjáról 47 mm-t jelentettek.
Mi, akárcsak két nappal ezelőtt, a Mátra által kitermelt cellákat vettük célba. Az első pácienssel 14 óra magasságában találkoztunk,
Indul a buli
a látványos felhőzetének hátoldalán néha egy aprócska, tuba szerű képződmény is megjelent.
Huncut kis nyúlvány a hátoldalon
Alig tíz perc leforgása alatt erőteljes csapadékhullás volt megfigyelhető a cellából, melyet rengeteg lecsapóvillám díszített.
10 perc elteltével
12 perc múlva egyre nagyobb területen indult el a csapadék
Kb. egy óra szünet után a Mátra északi felén megjelent a két nappal ezelőtt látott cella testvére, aki hasonló ruhába bújva szintén csodálatos látványt nyújtott.
Még csak távolról, de már így is szép
Kicsit közelebb autóztunk hozzá, egyre erőteljesebb peremfelhőt épített maga körül.
Csodaszép!
Szinte percről-percre erősödött, csodálatos gépezettel vonult át előttünk.
Az esti órákra egyre inkább nyugalomba jutott a légkör, bár a távolban még volt pár nagyon élni akaró cella, szépen festettek a naplementében.
Életem legszebb napja volt a tegnapi, ugyanis megszületett kisfiam, Vince. Ez a számomra legcsodálatosabb esemény „egészen véletlenül” egy olyan időjárási helyzetben történt, amely csak igen ritkán adatik meg számunkra, hiszen egy úgynevezett bárikus mocsár-helyzet alakult ki Európában.
Megérkezett Vince
A bárikus mocsár-helyzet egy olyan szinoptikus elrendeződésre utal, amikor egy nagyobb területen (akár az egész kontinensen) alig található különbség a légnyomási értékekben, csak 5-10 hPa ingadozás fedezhető fel. Ezt akár anticiklonális helyzetként is felfoghatnák, de ebben a szituációban a légnyomás nem haladja meg az 1020 hPa, és az anticiklonnal ellentétben ezekre a területekre felszálló légmozgás jellemző. Uralkodó szélirány hiányában helyi hatások alakítják az időjárást, sokszor már a kora délelőtti órákban, a fülledt/párás levegőben erőteljes gomolyfelhőképződés kezdődik, és a magasra törő zivatarfelhőkből helyi záporok, zivatarok pattannak ki a déli órák környékén. Ezek a zivatarok, amíg megfelelő energiához jutnak, folyamatosan újraépítik magukat, rengeteg csapadék hullhat le lokálisan, de nagyobb területen is.
A tegnapi csodálatos napot követően, az újszülött gyermekemhez autóztam a salgótarjáni kórházba. Mondanom sem kell, hogy az aktuális időjárás – mintha egy ajándékot adott volna a kezembe – egy csodálatos zivatar látvánnyal kápráztatott el, ami a Mátra felett mutogatta huncut felhőzetét. Bár hatalmas lánggal a szívemben, önkívületi állapotban autóztam a picurka csemetém irányába, a viharvadász énemet ekkor sem tudtam kordában tartani, és egy pár perc erejéig megálltam, hogy megörökítsem az aktuális pillanatot… Gyors tárcsázás követően, nagy nyelések közepette jelentettem be páromnak, hogy egy picikét (de tényleg csak egy picikét) késni fogok, aki teljes nyugalommal, gyenge mosoly közepette nyugtázta bejelentésem, hiszen már az első telefoncsörgést követően tudta, mire készülök. Nagy-nagy köszönettel tartozom, és igen hálás vagyok neki azért, hogy elfogadott olyannak, amilyen vagyok…egy megszállott, viharmániás őrült, aki nem tud parancsolni az ösztöneinek. Imádlak! 🙂
Kihasználva ezt a pár percet, egy dombtetőre autóztam, és onnan készítettem pár fotót a szépségről. Nem szupercella (szélnyírás hiányában nem is tudna kialakulni), de a felhőzete így is csodálatos, főleg annak fényében, hogy az újszülött gyermekemhez tartottam.
Ebben a pillanatban volt a legszebb, és legnagyobb kiterjedésű
Ez a látványos felhőalap ezen a ponton megtorpant, és szépen lassan semmivé lett. Ennek folyamatát a következő diasoron láthatjátok.
Autóba pattantam, de a rövidke utam során még muszáj voltam pár fotót készíteni a környező zivatarokról, látványos cellák ontották csapadékukat mindenfelé.
Csodás felhőzet
Estére mammák is megjelentek a magasban, szép befejezése volt ennek a csodálatos napnak…
A középpontjával a Balti-tenger déli része fölött örvénylő ciklon markáns hidegfrontja hozott záporokat, illetve zivatarokat térségünkbe.
A délutáni órákban korom fekete felhőalapok alakultak egy viszonylag hosszan elnyúló sávban, amely egy délnyugat-északkelet tengely mentén volt megfigyelhető. A levegőt szinte harapni lehetett a magas páratartalom miatt, szédületes sebességgel robbant be az égbolt felettünk. Szinte az egész horizont elsötétedett, majd rövid időn belül, tőlünk déli irányba indult be az első zivatar.
Erőteljes villámtevékenység kezdődött előttünk, de rövid idő elteltével már az egész „rendszer” hatalmas felhővillámokat is kreált a még csapadékmentes területek felett is. Szinte folyamatos volt a morajlás, eszméletlen érzés volt az egész. Szinte percek teltek csak el az fent látott cella születését követően, és tőlünk délkeleti irányba is csapadékhullás indult.
A tőlünk délre, elsőként kialakult zivatar porszívó módjára szívta magára a meleg, nedves levegőt, oldalán egy örvénylő, tubára emlékeztető nyúlvány is megjelent.
Szépen lassan a fejünk fölé kúszott a cella, pár perc elteltével már jégszemek potyogtak belőle.
A jeges pillanatokat egy légzuhatag követte, volt itt minden ami egy viharvadász szívét megdobogtatja.. 🙂
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
