Kedden eleinte erősen felhős, vagy borult volt az ég, főként délnyugaton esett az eső, havas eső, a Mecsekben havazott, majd felszakadozott a felhőzet, és hózáporok alakultak ki. Az északi országrészben többfelé megerősödött, helyenként viharossá fokozódott az északnyugati szél. A hőmérséklet csúcsértéke 4 és 10 fok között alakult.

A kora délutáni órákban térségünket is elérte pár hózápor.

Az erős szélben szinte pár perc leforgása alatt átrobogtak a fejünk felett, helyüket átvette a mélykék ég látványa.

Átmenetileg csökkent, majd északnyugat felől ismét erősen megnövekedett a felhőzet. A déli óráktól egyre többfelé alakult ki eső, záporeső, elszórtan zivatar is előfordult. A nyugati, később az északnyugatira forduló szél többfelé megerősödött, helyenként viharossá fokozódott. A hőmérséklet csúcsértéke 12 és 19 fok között alakult.

A Mátra térségét is több hullámban érték el záporok. Ezek a tömbök igen félelmetes felhőformákat vettek fel, az egyik ilyen érdekes mintázat a következő képen látható.(akár szupercella is lehetne)

Némelyik gócban igen intenzív csapadékhullás volt megfigyelhető. Olyan érzésünk volt, hogy bármelyik pillanatban bedörrenhet, de erre térségünkben nem került sor.

Mint az első képen is látható igen látványos, néha heves zivatarokat meghazudtoló látványt vettek fel a tömbök, bár nagyon rossz fényviszonyok közepette tudtunk csak képet készíteni.

Ritka erős szélvihar tombolt az elmúlt hétvégén Közép-Európában, így hazánkban is. Az orkánciklont kísérő szélrohamok létrejöttében több tényező is fontos szerepet játszott. A nagy erejű széllökések milliárdos anyagi károkat okoztak.

Az elmúlt héten Nyugat- és Közép-Európa fölé enyhe légtömegek érkeztek. A növekvő napállásnak köszönhetően a magasban végbemenő melegedés egyre gyorsabban jelentkezett a felszín közelében is: a nappali hőmérsékletek a térségben jó 10 fokkal meghaladták az ilyenkor megszokottat. Ugyanakkor a 60. szélességi körtől északra sarkvidéki, igen hideg levegő érkezett. A kontinens felett erősödő frontzóna egy markáns nyugat-keleti áramlást biztosított az 50. szélességi kör környékén. Az erős nyugatias áramlásban egymás után gyorsan vonuló hidegfrontok érkeztek, amelyek egy-egy kisebb ciklonhoz tartoztak. A ciklonok déli, délnyugati oldalán az alap nyugati áramlásra rárakódtak a légörvényeknek a saját dinamikájukból származó légáramlásai. Az ilyen képződményeket a kialakuló orkán erejű szelek alapján viharciklonnak, vagy extrém szélsebességek esetén orkánciklonnak nevezik.

Az Emma névre keresztelt orkánciklon középpontja szombaton robogott át a Balti-tenger térségében, hidegfrontja pedig telibe találta Közép-Európát. Az erős nyugatias áramlás és a ciklonális ráhatás mellett egy harmadik tényező is fokozta a szeleket: a térség felett található igen enyhe, labilis levegőben a hidegfront mentén zivatarok képződtek, majd egy közel háromszáz kilométer hosszúságú zivatarlánc alakult ki. A zivatarok kifutószelei is jelentős befolyással bírtak a viharokra. Szombaton délelőtt Németország déli részén tomboltak a viharok. Münchenben fél óra alatt 10 fokot csökkent a hőmérséklet, és heves hózivatar (hózápor és dörgés-villámlás egyszerre) zúdult a városra. Az Alpok bajor csúcsain 220 km/óra feletti szelet is mértek, ami Európában szinte példátlan. A zivatarlánc kora délután érkezett hazánkba.

Magyarországon az északnyugati szélre a Kisalföldtől a Viharsarokig terjedő, szélcsatornának is nevezett térségek a legérzékenyebbek. Ebbe a szélcsatornába a főváros is beletartozik. A zivatarlánc éppen Budapestet elérve érte el legnagyobb intenzitását. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének Lágymányoson található szélmérője szerint a legnagyobb széllökés meghaladta a 140 km/órát. A Győr és Komárom között félúton elhelyezkedő Nagyszentjánoson tornádó is kialakult, amely közel 200 épületben tett kárt. ( írta az Origo.hu)

A viharciklon érkezését egy buszmegállóban vártam. Mivel az autóm éppen szerelőnél volt nem volt rá lehetőség, hogy az aktívabb terület irányába induljunk. Ezért magányosan, kezemben egy videokamerával kisétáltam a házunktól egy kilométerre lévő buszmegállóba és vártam. Rövid idő elteltével a nyugati horizont sötétedni kezdett, a szél egyre erősebben fújt.

A közelben lévő hatalmas nyárfák erőteljes süvítésbe kezdtek, a buszmegálló tetejét alkotó műanyag pala hangos nyekergésbe kezdett. Lassan megérkezett a ciklonhoz tartozó csapadék is, az eső szinte vízszintesen esett, deréktól lefelé csurom vizes lettem. 🙂

Félelmetes dübörgés vette kezdetét. A buszmegálló egész terjedelmében nyekergett, a tetejét fedő műanyag palából egyre nagyobb darabok váltak le. A közelben lévő magas fákon megtörő szél morajlása félelmetes volt, olyan érzés lett úrrá rajtam mintha egy hurrikán alatt álldogálnék. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig, tíz perc elteltével elcsendesedett a vihar.

Hazafelé indultam és megdöbbenve láttam, hogy az egyik garázs tetejét megbontotta a a viharos szél.

Emma az egész ország területén okozott kisebb-nagyobb károkat, többnyire kidőlt fák, megrongált tetők jelezték dühöngő erejét.

Egy hatalmas kiterjedésű anticiklon alakította egész Európa időjárását, melynek északi áramlásába kerülve igen hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. A legmagasabb hegycsúcsainkon -10 fok alá csökkent a reggeli hőmérséklet, majd napközben az ország döntő többségében fagypont alatt maradtak a maximum hőmérsékletek annak ellenére, hogy összefüggő hóréteg nem volt az országban. ( Kékestetőn -10 fok fölé nem emelkedett a hőmérő higanyszála)

Ebben a fagyos levegőben pár gyenge hózápor is kialakult az országban. A felhők teteje igen hamar eljegesedett a magasban uralkodó hideg levegőnek köszönhetően, így egy föld közelében sodródó üllőhöz hasonlítottak a gyenge csapadékkal járó hózáporok.

Bátonyterenye térségében egy igen aktív, nagy pelyheket produkáló hózápor is ki tudott alakulni, amely átmenetileg fehérré varázsolta a környéket.