felhőszakadás | VIHARVADASZOK.HU – az időjárás szélsőségei és szépségei, a természet csodái, környzetvédelem

Nem egy szokványos október végi napot tudhatunk magunk mögött. Ebben a hónapban (főleg az utolsó napokban) már igen ritkaságszámba megy a zivatarok megjelenése, most azonban a szokatlanul enyhe (20 fok feletti) hőmérsékletnek is köszönhetően nyárias időjárás alakult ki az ország középső, és nyugati részében. A legmelegebb településeken 25 fok feletti, nyári napnak megfelelő maximumokat is mért az Országos Meteorológiai Szolgálat, ezek az értékek magasan az átlag felett tetőztek.

Volt ahol igazi nyári nap alakult ki október végén

Már a kora délutáni órákban látni lehetett, hogy nem egy megszokott őszi nap jelei láthatók ez égbolton, izgatottan vártuk a folytatást.

A folyamatosan növekvő gomolyfelhőkből egyre több zivatar jelent meg a horizonton, ágyúlövéshez hasonló mély robbanások jelezték az aktív cellák jelenlétét.

Az egyik cella még peremfelhő építésére is időt szakított, nem semmi látvány volt ez ebben az időszakban.

A viszonylag lassan mozgó zivatarokat felhőszakadás és jég is kísérte, nyári pillanatokat meghazudtoló pillanatokat élhettünk át.

A naplementét megelőzően aztán újabb csodás képet festett fölénk a mellettünk elhaladó cella, apró aranysárga mammatus felhők jelentek meg a zivatar üllőjében.

Fenomenális érzés volt ez így október legvégén, hatalmas energiával töltött el minket a mai zivatarok és azok kísérőjelenségeinek látványa! Csak így tovább! Nagyon reméljük, hogy a tél is hamarosan tiszteletét teszi a hegyvidéki területeken, hó és hózáporok is tarkítják majd az ősz hátralévő napjait..

Délelőtt csak északon és keleten fordult elő helyenként eső, zápor, majd a déli óráktól egyre több helyen alakultak ki újabb záporok, zivatarok. A hőmérséklet csúcsértéke általában 19 és 24 fok között alakult, a keleti határ mentén 25, 26 fok is előfordult. A lehullott csapadék mennyisége általában csapadéknyom és 30 mm között változott, de Budapest egyes részein és környékén 30-37, Hajóson 38, sőt Dunaújvárosban 43 mm-t mértek.

A kora délutáni órákban erőteljes gomolyfelhőképződés kezdődött térségünkben.

A Cserhát irányából egy igen erőteljes, felhőszakadást produkáló cella vonaglott felénk melynek érkezését a földig nyúló, vészjóslóan örvénylő felhőzet övezett.

Egyik pillanatról a másikra dermesztő csend ült a tájra. A mennydörgés hangjai is teljesen megszűntek, szinte megfagyott a levegő. Erre a helyzetre valóban igaz volt a „vihar előtti csend” kifejezés. Ha nem láttuk volna az égboltot, talán nem is gondoltuk volna, hogy hamarosan leszakad az ég. Aztán valami távoli, egyre hangosabban zúgó sistergés ütötte meg fülünket, közeledett az életet adó eső. Az örvénylő, akkor már határozottabb peremfelhő a fejünk fölé siklott, jobb oldalán tölcsér szerű képződmény járta táncát nagy örömünkre.