Egy drón kamerájával készítettünk pár fotót Pásztó határából, igazi téli időjárás uralkodik a hegyvidéki tájakon.
Címke: köd
Őszi, ködös kirándulás a Bél-kő szikláin (2022.10.29.)
Egy csodálatos helyre kirándultunk október utolsó napjaiban. A Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasor páratlan látvánnyal fogadja az oda látogatókat, lenyűgöző, kicsit földöntúli táj tárul az ember szeme elé.
Szürke, ködös időjárásban vágtunk neki az útnak, az előrejelzések azonban adtak némi reményt, hogy a Bükk térségében akár rövid időre a nap is előbújjon. A kirándulás első szakaszát csodaszép, őszi színekben pompázó bükkös, és sziklás talajon kapaszkodó tölgyerdő tette igen látványossá.
A tető közelébe érve a köd egyre inkább fogságba ejtette a környéket, volt olyan pillanat amikor azt sem tudtuk merre tovább.
Hihetetlen, de az előrejelzések által várt, 13 óra környékére prognosztizált napsütés lehetősége szinte percre pontosan bekövetkezett, és egyik pillanatról a másikra a pár méteres látótávolságot valami bámulatos látvány váltotta.
Ezt követően a köd az alacsonyabb területekre szorult vissza, csodaszép kilátás tárult a szemünk elé.
Az igazán izgalmas percek a kilátó tetejére érve kezdődtek, ekkorra ugyanis a köd újra támadásba lendült, és mint a tengervíz hömpölygött egyik oldalról a másik irányába…lenyűgöző volt.
Egy naposzlop tündöklése
A hét további részében is folytatódik a ködös, nyirkos, hidegpárna uralta időjárás. Az előttünk álló napokban ismét a rétegfelhőké lesz a főszerep, hidegpárna zárja majd el szemünk elől a magasabb szinteken úszó felhők látványát és a nap aranysárga sugarait. Vasárnap délután ugyan voltak még olyan területek ahol egy rövid időre előbukkant a nap, de estére szinte mindenhol zárt paplan borult az alacsonyabb tájak fölé.
A hét utolsó napján rövidke kirándulásra indultunk a Mátra csúcsai közé, ahol csodaszép napsütés fogadott. Az enyhén megtépázott rétegfelhőzet felett 6 fokig emelkedett a hőmérséklet, melyhez furcsa mód hangos madárdal is párosult.
Galyatetőt elhagyva Kékestető felé vettük az irányt. Rengeteg autó volt mindenfelé, sosem látott tömeg lepte el a Mátra térséget. Mátraháza és Kékestető között kénytelenek voltunk megállni, egy általunk sokat látogatott hegygerincen sétáltunk egyet a tavaszias időjárásban. A távolban jól kivehetők voltak a Magas-Tátra hóval borított csúcsai, irigykedve néztük az elérhetetlennek tűnő téli tájat.
A nap egyre lejjebb ereszkedett, a nyugati horizonton látványos formák jelentek meg a rétegfelhő sűrűjében. A horizont legtetején még csodaszép kék színeket láthattunk, miközben egy sötét felhősáv alatt már sárga színek jelezték a közelgő naplementét…festői látvány volt ez.
Ettől a perctől kezdve szinte minden pillanatban más oldalát mutatta a naplementében úszó felhők kavalkádja. Leírni nehéz lenne ezen pillanatok sokszínűségét, beszéljenek erről inkább a következő válogatásban szereplő fotók:
Az igazi csoda azonban ezután következett. A horizont alá bukó nap egy csodaszép naposzlopot emelt a magasba, amely igen sokáig mutogatta magát a rétegfelhő felett. A magasban sodródó cirrocumulus felhők szépen lassan parázsló ruhát húztak magukra, fantasztikus naplemente részeseivé váltunk. Ezt a folyamatot pár egymás után következő kép segítségével tudjuk a legjobban megmutatni nektek:
A felejthetetlen pillanatokról time-lapse felvétel is készült, az év végi videóban ezt is láthatjátok majd.