Bár az első, számunkra legszebb élményt adó zivatarrendszer igazából már éjfél előtt feltűnt a horizonton, a földöntúli pillanatokat leginkább hétfő hajnalban éltük meg. Ez a folyamatosan világító, stroboszkóp fényét idéző szörnyeteg látható villámokkal ugyan nem kecsegtetett, a látvány és az élmény azonban minden várakozást felülmúlt.
Mivel nem akartuk a szupercellát kísérő elemek támadásának kitenni magunkat, a kelet felé robogó tömb déli oldalára autóztunk. A folyamatos villogások közepette érkező heves zivatarról készült első képen már jól látható volt, hogy igazi csodával lesz dolgunk.
A cella egyre közelebb került. A folyamatos villámtevékenység szinte állandó fénnyel világította meg ezt a szépséget, a hosszan exponált képeken ezért igen elmosódott hatást keltett bámulatos felhőzete. Ettől függetlenül a látvány és élmény tekintetében felejthetetlen perceket éltünk át, de beszéljenek helyette a képek:
A következő diasoron a fejünk fölé kúszó peremfelhő legjobb pillanatait mutatjuk meg, lenyűgöző élmény volt.
A folyamatosan termelődő endorfinok extázist előidéző hatása alatt egy kis „keménykedésre” is volt időnk, megmutattuk a természet erőinek, hogy mi nem futamodunk meg, szeretettel és tisztelettel fogadjuk az Ő teremtményeit. 🙂
Végezetül a szokásos panoráma, amin jól látható a peremfelhő bámulatos struktúrája.
Egy szépséges panoráma
Bár a szupercella hátoldalát csak rövid ideig láthattuk, ettől függetlenül félelmetes felhők rajzolódtak ki a folyamatos villámfényben.
A legnagyobb pusztítást Bátonyterenye településén okozta a vihar, ahol fákat csavart ki, autókat tört össze, tetőket vitt le a hatalmas erejű kifutószél. Nagyobb, 2cm-t meghaladó jégméretről is kaptunk információkat, de erről sajnos képeket nem tudunk mutatni.
A képek forrása: idokep.hu
A következő látványosságra nem kellett túl sokat várni, ugyanis a reggeli órákban egy újabb rendszer érte el térségünket, amely ismét egy nagyon egyedi peremfelhőt épített maga köré. Hamarosan folytatjuk….
Sokat gondolkodtam azon, hogy a tavalyi évben összeszedett kevéske anyagból érdemes-e egy összefoglaló videót készíteni. Nem elég, hogy egy szélsőségesen száraz időjárás kísérte végig a múlt évet, és a térségünket az átlagtól is kevesebb heves zivatar érte el, de a megemelkedett üzemanyagárak miatt is többször maradtunk a seggünkön, döntenünk kellett megéri-e a hobbit előtérbe helyezni a mindennapi kiadásokkal szemben. Természetesen számunkra nem a hobbi, hanem a család az első, így sok olyan heves eseményekkel kísért napról kellett lemondanunk, amely tőlünk jóval távolabbi régióban történt.
Ettől függetlenül sikerült pár time-lapse anyagot összehozni így arra a megállapodásra jutottam, hogy mégis elkészítem a kisfilmet. A zenének, és a pár másodpercbe tömörített videóknak köszönhetően egész pörgős valami lett a végeredmény, fogadjátok sok szeretettel. Tartsatok velünk 2023-ban is, csak remélni merjük, hogy a „nem látható háttérhatalom, vagy a disznófejű nagyurak” nem rukkolnak elő valami új ötlettel, és nem lehetetlenítik el még jobban a mindennapi életünket…
Sikeres, egészségben és kirándulásokban gazdag, de televízió és média mentes folytatást kívánok nektek! Nézzetek fel minél többet az égre, érezzétek a tavaszi szél simogatását, hallgassátok a madarak csilingelő énekét, menjetek ki minél többet a természetbe. Ha egy frissítő zápor kopogására lesztek figyelmesek, vegyétek le a cipőt, zoknit, de minél több ruhát, váljatok eggyé az esővel, érezzétek a benne érkező energiát. Egy reggeli, mezítlábas séta a harmatos fűben szintén pozitív rezgésekkel táplálja a testet, szellemet. Csak akkor tudsz felszabadulni, akkor tudsz megszabadulni a depressziótól, stressztől, ha visszatérsz oda ami a valódi otthonod, az anyatermészet. Nincs ember, aki ne érezné jó magát egy erdőben, egy virágos réten, egy lassan csordogáló patak partján. Ébredj, irány a természet, változtass és térj végre haza, mert az otthonodnak is hatalmas szüksége van most rád…
A 2007-es év igen szélsőséges, konvektív eseményekben rendkívül gazdag év volt. Igen sok, a heves kategóriát elérő zivatar és az azokból összeállt rendszer tarkította a legforróbb hónapokat, nem gondoltuk volna, hogy az idei nyár is sok meglepetést tartogat majd számunkra.
A keleti országrészre heves események kialakulását támogatták a meteorológiai modellfutások. Szinte minden paraméter a szupercellák kialakulását jelezte, éreztük, hogy nagy dolgok történhetnek ezen a napon.
A délutáni órákban egyre több zivatar jelent meg az aktuális radarképen melyek közül az egyik viszonylag közel, az északi határ közelében érkezett térségünkbe. Úgy döntöttünk, hogy ezt a jövevényt vesszük célba ezért Ludányhalászi irányába indultunk. Szécsényt elhagyva csodaszép látvány tárult elénk, egy bámulatos szupercella mezociklonja okozott felejthetetlen pillanatot csapatunknak. Ekkor még viszonylag távol volt tőlünk a kicsike, de már így is bámulatosan festett.
Érkezik, szuper helyen vagyunk
A cella brutális örvénylő mozgást produkált. Egyik pillanatról a másikra egy látványos farokfelhőt indított útjára, klasszikus jegyeket hordozva hasított át előttünk.
Eszméletlen jó helyen voltunk, szinte az orrunk előtt haladt át a szupercella feláramlása. Az Ipoly völgyébe érve új erőre kapott, egyre lejjebb kúszott a forgó felhőalap.
A Ludányhalászi és Nógrádszakál közötti út völgye felé érve érte el a legszebb, búgócsigához hasonlító formáját az őrülten tekergő mezociklon. Ekkor az erőteljes szívóerő által életre keltett pára szinte a föld felszínéről kebelezte be a meleg levegőt, bámulatosan festett.
Búgócsiga
A cella hatalmas sebeséggel robogott tovább kelet felé, mi pedig a nyomába szegődtünk. Litke települését elhagyva Ipolytarnóc irányába folytattuk utunkat, de az egyik pillanatban hatalmas koppanás rázott fel minket az extázis állapotából. Fékezés, megállás, járó motor és teljes csend.. Az ablakot letekertük és akkor vettük észre, hogy hatalmas jégdarabok hevernek mindenfelé.
Hatalmas jégdarabok mindenfelé..
Minden egyezkedés nélkül rükvercbe kapcsoltunk, és nagy sebességgel hátrafelé indultunk. Szerencsére egy teljesen egyenes szakaszon voltunk, így sikerült pár száz méterrel hátrébb kerülni, több jégdarab szerencsére nem landolt rajtunk…megnyugodtunk.
Pár perc elteltével folytattuk utunkat, és nagy megdöbbenésünkre brutális méretű jégdarabokat találtunk mindenfelé. Némelyik mérete közel 5 centiméter volt, mintha a tornádó folyosó közepébe csöppentünk volna.
Litkére érve a döbbenet tovább fokozódott. A hatalmas méretű jegek kegyetlen pusztítást végeztek mindenfelé, tetőcserepek törtek darabokra, horpadt karosszériájú autók álltak az út szélén. A növényzet néhol teljesen legyalulva, szőnyegként terült el a földön, némelyik kisebb fán alig maradt pár levél.
Ám ezzel még nem ért véget a napunk, Salgótarján felé vettük utunkat ahol egy újabb fenevadat sikerült lencsevégre kapnunk. Erre a zivatarra már csak igen kevés időnk volt, az utolsó pillanatban sikerült egy-két felvételt készíteni róla. Érkezését látványos peremfelhő előzte meg, a feláramlásban brutális erők dolgozhattak, első pillantásra egy tornádóhoz hasonlító képződményt is láthattunk. Eszméletlen mennyiségű lecsapóvillám és viharos kifutószél jelezte a zivatar erejét.
A cella amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt a hegyek mögött. Eszméletlen időszak volt ez, bármerre néztünk félelmetes felhők, szűnni nem akaró dürgések jelezték, hogy nincs még vége a napnak. Dél felé indultunk de nem kellett sokat autózni ahhoz, hogy egy újabb látványos cellával találkozzunk.
Nem semmi látvány ez sem
Az autóból kipattunk és élveztük a következő szupercella lélegzetelállító látványát, miközben a forgó feláramlás érdekes, vízszintes irányú tubát indított útjára. Az erőteljes rotálás szemmel is jó kivehető volt, egyik bámulatból a másikba estünk.
A cella egyre több csapadékot indított útjára melyet eszméletlen masszív, állandóan változó felhőalap követett, olykor erőteljesebb forgó mozgást is produkálva.
Egy újabb szupercella csapadéksávja
Tovább folytattuk utunkat dél felé miközben a zivatarok egyre szolidabb arcukat mutatták. A térségben kialakult szupercellák porszívó módjára szürcsölték fel a párás meleg levegőt, a hatalmasra nőtt üllők nem engedtek több napfényt a talajra, idejük lassan a végéhez közeledett. A naplementét megelőzően aztán változott a helyzet, az heves zivatarok keltette izgalmakat kellemesebb pillanatok követték.
A sötétben még meg-meg villant egy-két rövid életű Cb a Mátra irányából, méltó befejezése volt ennek az őrült napnak.
Hogy mi történt velünk a mai napon? Egyszerűen nem tudjuk szavakba önteni…Ilyen rövid idő alatt ennyi brutális dolgot látni, hát több mint elképesztő! Hogy lehet-e ezt még valaha überelni nem tudjuk, de lehet nem is kell, hogy megtörténjen.
Ezek a zivatarok egy egészen új világ érkezését jeleznék? Milyen változásokat idéz majd elő az erőteljesen változó klímánk? Erre most még biztosan nincs meg a válasz, minden esetre intő jelként kell kezelni a hirtelen bekövetkező változásokat…
„Egy nyíregyházi autószalon melletti őrbódét a benne lévő őrrel együtt kapott fel a hétvégi vihar – számolt be a TV2 híradója. Az őrnek nem esett baja. „
Ha szupercellás zivatarokkal szeretnénk találkozni az év folyamán szinte biztos, hogy nem a tavaszi hónapokat javasolná nekünk egy tapasztalt meteorológus. A szupercellás zivatarok leginkább a nyári hónapokban fordulnak elő, bár a klímaváltozásnak köszönhetően megjelenésük már egyre szélsőségesebb skálán figyelhető meg.
Ezen a tavaszi napon is igazán rendkívüli eseménynek számított a heves zivatarok megjelenése. Az ESTOFEX előrejelzése is szívdobogtató volt, kíváncsian vártuk mi valósul majd meg a szélsőséges előrejelzésekből.
A délelőtt folyamán egy nagy kiterjedésű csapadékrendszer haladt át az országon amely többfelé okozott jelentős mennyiségű esőt. A csapadék elvonultát követően a nap kisütött és a nagyon fülledt levegőben 21 fokra emelkedett a hőmérséklet.
Ez az időjárási helyzet igen nagy reményeket tápált a folytatást követően, nagy izgalommal vártuk a következő órákat. Valamikor a kora délutáni órákban a nyugati országrészben zivatartevékenység kezdődött. Ezen cellák ébredését a pásztói lakásunkban lévő asztali számítógép aktuális radarképén kísértük figyelemmel, mivel ekkor még nem állt rendelkezésünkre okostelefon vagy mobilinternet. Amikor az egyik zivatarcella a Dunakanyar térségébe ért autóba pattantunk, és egy Jobbágyi térségébe található földútra hajtottunk. Nyugati irányból egyre több felhő érkezett térségünkbe, a távolban egy huncut felhőalap bukkant elő. Ahogy közeledett hozzánk egyre biztosabban láttuk, hogy egy forgó mozgást végző mezociklon érkezik a „B” vágányon, mi erre vagány üzemmódba váltottunk! 🙂
Bekerítettük a fenevadat! 🙂
Ettől a pillanattól fogva gyorsan peregtek az események. Autóba ültünk és próbáltunk közelebb férkőzni az érkező szupercellához. Hatalmas izgalmak közepette olyan közel kerültünk hozzá, hogy szó szerint a hátoldali feláramlás alatt találtuk magunkat. Kiszálltunk az autóból és földöntúli pillanatok következtek. A fejünk felett szűnni nem akaró morajlás volt hallható, a kisülések ott folyamatosan történtek felhővillámok formájában. A kamerát és fényképezőgépet állványra helyeztük, és próbáltunk mindent rögzíteni ami körülöttünk zajlott. Eközben mindketten valami furcsa érzést vettünk észre testünkön…a levegő olyan mértékben töltött volt elektromosággal, hogy szó szerint állt a szőr a karunkon. 🙂 Leírhatatlan volt az az egész pillanat, ahogy a folyamatos morgás közepette valahogy mégis félelmetes csend uralkodott, szél szinte nem is fújt, a felhők pedig valami őrületes forgást produkáltak felettünk.
Szépen kirajzolódott a farokfelhő, méregzöld színek díszítettek mindenfelé..
Rengeteg képet és videót is készítettünk ezekben a percekben, a legjobbakat láthatjátok a következő válogatásban:
A cella feláramlása szépen lassan a nyugati oldalra helyeződött át, hatalmas csapadék és jégsáv jelent meg a távolban.
Édes kábulatunkból halk koppanások ráztak vissza a valóságba, mivel a fejünk felett örvénylő felhők méregzöld tekervényeiből jégdarabok kezdtek potyogni ránk. Autóba pattantunk és megtisztelve ezt a csodálatos vihart egy picikét odébb autóztunk, nem akartuk sem az autót sem magunkat kitenni a nagyobb jégdarabok támadásának. Nem telt el sok idő és a cella átvonult Pásztó városán, ahol változó mennyiségű és méretű jeget hagyott maga után.
A legnagyobb jégdarabok a 3 centimétert is elérték.
A cella elvonult, a keleti országrészben további heves zivatarok alakultak ki. Eszméletlen élmény volt ez így áprilisban, nem gondoltuk volna, hogy már tavasszal találkozhatunk egy ilyen zivatarral. Ezen a napon egyébként videóanyagot is készítettünk amelyből egy kisebb filmet is összevágtunk:
Így festett a cella az aktuális radarképen:
Napijelentés
Időjárásunk ezen a napon:
Szombaton a gyakran erősen megnövekvő felhőzet mellett, északon csak 1-3, délen 5-7 órát sütött a nap. Többször és többfelé volt eső, zápor, zivatar, helyenként jégeső is előfordult. Zivatarfelhők környezetében a szél viharossá fokozódott. A hőmérséklet csúcsértéke általában 17 és 22 fok között alakult, északkeleten hűvösebb volt, ott csak 13, 16 fokot mértek. Éjszaka a zivatarok mindenütt megszűntek és hajnalra többnyire 2 és 8 fok közé hűlt le a levegő. A ma reggelig lehullott csapadék mennyisége az ország nagy részén csapadéknyom és 8 mm között változott, északon, északkeleten 11-17 mm hullott. Délelőtt országszerte sütött a nap. A hőmérséklet 11 órára 13 és 20 fok közé emelkedett.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
