A reggeli órákban aztán egy újabb szédületes látvánnyal érkező zivatar érkezett hozzánk. A reggeli kávé elfogyasztását követően csipás szemekkel, csattogós műanyag papuccsal a lábamon kullogtam ki a házunk mellet fekvő rét szomszédságába. Ekkor már igencsak látványos mintázatokkal szolgált a reggeli égbolt, csodás rajzolatok mutatkoztak a déli és nyugati horizonton.
A rendszer gyorsvonat sebességével közeledett felénk, három perc elteltével már sokkal komorabb arcát mutatta:
Az érdekes mintázatot rajzoló peremfelhős rendszer nyugati oldalán egy igen erős cella szórta villámait, ez a szépség kép jobb oldalán már ekkor jól látható volt. Ahogy közelebb került hozzám, egyre látványosabb peremfelhőt növesztve süvített át a Cserhát vonulata felett, felejthetetlen élmény volt.
Bár az első, számunkra legszebb élményt adó zivatarrendszer igazából már éjfél előtt feltűnt a horizonton, a földöntúli pillanatokat leginkább hétfő hajnalban éltük meg. Ez a folyamatosan világító, stroboszkóp fényét idéző szörnyeteg látható villámokkal ugyan nem kecsegtetett, a látvány és az élmény azonban minden várakozást felülmúlt.
Mivel nem akartuk a szupercellát kísérő elemek támadásának kitenni magunkat, a kelet felé robogó tömb déli oldalára autóztunk. A folyamatos villogások közepette érkező heves zivatarról készült első képen már jól látható volt, hogy igazi csodával lesz dolgunk.
A cella egyre közelebb került. A folyamatos villámtevékenység szinte állandó fénnyel világította meg ezt a szépséget, a hosszan exponált képeken ezért igen elmosódott hatást keltett bámulatos felhőzete. Ettől függetlenül a látvány és élmény tekintetében felejthetetlen perceket éltünk át, de beszéljenek helyette a képek:
A következő diasoron a fejünk fölé kúszó peremfelhő legjobb pillanatait mutatjuk meg, lenyűgöző élmény volt.
A folyamatosan termelődő endorfinok extázist előidéző hatása alatt egy kis „keménykedésre” is volt időnk, megmutattuk a természet erőinek, hogy mi nem futamodunk meg, szeretettel és tisztelettel fogadjuk az Ő teremtményeit. 🙂
Végezetül a szokásos panoráma, amin jól látható a peremfelhő bámulatos struktúrája.
Bár a szupercella hátoldalát csak rövid ideig láthattuk, ettől függetlenül félelmetes felhők rajzolódtak ki a folyamatos villámfényben.
A legnagyobb pusztítást Bátonyterenye településén okozta a vihar, ahol fákat csavart ki, autókat tört össze, tetőket vitt le a hatalmas erejű kifutószél. Nagyobb, 2cm-t meghaladó jégméretről is kaptunk információkat, de erről sajnos képeket nem tudunk mutatni.
A képek forrása: idokep.hu
A következő látványosságra nem kellett túl sokat várni, ugyanis a reggeli órákban egy újabb rendszer érte el térségünket, amely ismét egy nagyon egyedi peremfelhőt épített maga köré. Hamarosan folytatjuk….
A múlt hét péntekjén – a jelen lévő szélnyírási paramétereknek köszönhetően – pár forgó mozgást produkáló zivatar tűnt fel a radarképeken. Az egyik ezek közül Székesfehérvár városa felett haladt át, ahol több centis jégdarabokat is szórt a városra.
Ez az erőteljes cella tovább folytatta útját Budapest irányába, de mire ebbe a térségbe ért, sokat veszített erejéből. Érkezését Maglód térségéből sikerült pár felvételen megörökítenünk, ahonnan a gyengülési folyamat ellénére is, roppant pofás fotókat sikerült elcsípnünk.
Ebben az időszakában még igen aktív mennydörgés volt hallható a távolból, és a csapadékmentes feláramlástól jobbra erőteljes esőfüggöny volt megfigyelhető.
Minél közelebb került hozzánk a feláramlás, annál látványosabban festett a felhőalap, viszont a csapadék intetnzitása igencsak lecsökkent.
Ebben az időszakban elektromosan igen passzív volt a cella, dörgést csak igen ritkán hallhattunk. A látvány azonban nagyon lenyűgözött, csodálatos pillanatok következtek.
Nem sok idő elteltével erőteljes zúgó hang érkezett északi irányból. A koromfekete lencséből hullani kezdett a jég, indulnunk kellett. A time-lapse felvételt készítő gépet a hónunk alá csapva szaladni keztünk, miközben cseresznye és dió nagyságú jég keveréke pattogott a fejünkön. A lencse széléről még egy utolsó felvételt készítettünk,
majd az autóhoz szaladtunk. Miközben próbáltunk minden felszerelést biztonságban a csomagtartóba juttatni, egy erőteljes villanást követő hidegrázós ágyúdörrenés adta tudatunkra, hogy valahová mellénk trafált be egy lecsapó villám. Eközben akciókameránk a kocsi tetején pihent így reménykedtünk abban, hogy sikerült rögzítenie a rizikós pillanatot…sajnos nem így történt.
A cella átvonulását követően igen színes, kontrasztos pillanatok következtek.
A vadászatról egyébként videóanyag is készült, amelyből egy kisfilmet is szeretnénk majd összedobni nektek. Hamarosan jelentkezünk, addig is kémleljétek továbbra az eget, hiszen a csoda ott van mindehol, csak észre kell venni.. 🙂
Bár az utolsó pillanatban érkeztünk a Salgótarján szomszédságában található Etes térségébe, szerencsére nem maradtunk le a lényegről. Egy északnyugat felől érkező rendszer déli oldalán egyre erősebb cella fejlődött, amit a radarképekből összerakott rövidke videón is láthattok.
Az erőteljes szélnyírás hatására egyre inkább jobbra kitérő mozgás volt megfigyelhető a cellán, emiatt is nagy eséllyel szupercellás zivatarról beszélhetünk. Mivel mi nem vagyunk meteorológusok, és a látottak alapján nem tudtuk egyértelműen azonosítani a szupercellát, nem szeretnénk magunk dönteni, maradjunk inkább a heves zivatar kifejezésnél, számunkra egyébként sincs akkora jelentősége. (a médiában, és az idokep.hu weboldalon ez a zivatar szupercellaként került definiálásra, de mindenki döntse el maga a rendelkezésre álló képek/infók alapján) . Valószínűleg a time-lapse videóban látottak is több infóval szolgálnak majd , de ezt (idő hiányában) még nem sikerült összefűznünk.
Számunkra az élmény, és a saját szemünkkel látott pillanat a legfontosabb, hiszen egy ártatlannak tűnő zápor is képes felejthetetlen pillanatokat előidézni, mint történt az idei év áprilisában is.
No de térjünk vissza erre a zivatarra amely felhőszakadással, viharos erejű széllel söpört végig térségünkben. Amikor sikerült egy viszonylag magas pontot találnunk a hegyekkel tarkított területen, már a kertek alatt járt a kicsike. A peremfelhő egyre látványosabban alakult előtte, a folyamatosan erősödő „zöldegélés” pedig jelezte, nem egy átlagos zivatarral lesz dolgunk.
Eközben a másik masina (time-lapse) illetve akció kamera is folyamatosan rögzítette az „érkezést”, így ha lesz időnk egy rövidke filmet is összedobunk majd.
Akkor szokás szerint az „ÉRKEZÉS” pillanatai panoráma fotókból:
Ebben a fázisban erőteljes lecsapóvillámokat is láttunk a peremfelhő árnyékában, a zöldes szín félelmetes hadigépezetté kovácsolta a cellát.
Az érkező kifutószél miatt, gyors kapkodások közepette az autóba ugrottunk, és Salgótarján felé vettük az irányt. Pár perc telt csak az indulásunkat követően, éjszakai sötétség kerekedett. A viharossá fokozódott szélben hatalmas ágak repkedtek körülöttünk, eszméletlen intenzitásra kapcsolt az eső. Salgótarjánban több fát csavart ki a szél, vízátfolyások és kisebb tavak keletkeztek mindenfelé. Próbáltunk a Mátra felett áthaladó rendszer nyomába eredni, de erre sajnos nem került sor mivel igen nagy tempóban haladt délnyugati irányba. Az utolsó képet Gyöngyösről készítettük, de akkora már valahol a Tisza-tó térségében járt a mi zivatarunk.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.